Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
1536 ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Orosz István, a Magyar Szocialista Párt képviselője; őt kö veti Kávássy Sándor, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót Orosz István képviselő úrnak. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Én is azok közé tartozom, akiknek nem jutott eszükbe az, hogy a személyi jövedelemadórendszer im már tízéves. Az persze értelmiségi emberként - aki ráadásul időnként írásra is adja a fejét - eszembe juthatna, hogy az a szerény tiszteletdíj, ami annak idején kedvezményezettként a kedvezmények körébe emelt engem, majdnem a nullára csökkent az elmúlt tíz év alatt, de ilyen rosszra nem szívesen emlékezem. Tisztelt Képviselőtársaim! Azokban az országokban, ahol a személyi jövedelemadófizetés nagy hagyományokkal rendelkezik, nem szokás sűrűn változtatni az adófizetés mértékéről, módjáról, a kedvezményezette k köréről rendelkező törvényt. Ez ad biztonságot az állampolgárnak, ez teremti meg a stabilitásnak azt a rendjét, amelyben az adófizető kiszámíthatja: jövedelmeit milyen mértékben terheli meg, vonja el az állam a köz javára. Aligha kétséges, hogy az adóren dszer stabilitása és az adófizetési morál között szoros korreláció van. A sűrűn változó adórendszer - bármennyire is a jövedelemeltagadások elleni küzdelem jegyében születik - nem erősíti, hanem csökkenti az adófizetési morált. Ebből a szempontból a jelenl egi törvénytervezet, amely az 1995. évi CXVII. törvényt módosítja, első pillantásra nem sok jóval kecsegtet, hiszen túl korainak tűnik a módosítás. Ha mégis azt mondom, hogy e törvénymódosításra szükség volt, nem kerülök önmagammal ellentmondásba. Mert a t ervezet nem kívánja megváltoztatni a személyi jövedelemadó struktúráját, nem emeli, igaz nem is csökkenti jelentősen a mértékét, de tartalmaz olyan újabb kedvezményeket, amelyek végső soron az adófizetők előnyére válnak. E kedvezmények legnagyobb része a t avasszal elfogadott új nyugdíjtörvénnyel áll összefüggésben, s azok az adófizetők, akikre már kiterjed a nyugdíjjárulék fizetésének új módja, kedvezményezetté válnak a személyi jövedelemadó fizetése szempontjából is. Magam azonban nem erről kívánok szólni, hanem a kedvezményezettek egy másik köréről: a tandíjfizetésre kötelezett egyetemi és főiskolai hallgatókról, illetve azokról az adózókról, akik jövedelmük egy részét közcélú adományokra fordítják. Észrevételeim ennek megfelelően a törvénytervezet 2., 13. és 14. §ával kapcsolatosak. A 2. § azokat a fogalmakat értelmezi, amelyek szerepelnek a törvénytervezetben. Az ösztöndíjról, amely a jövedelemnek egy kedvezményezett formája, a következőket mondja: "Ösztöndíj az a tanulói, hallgatói juttatás, amelyet jog szabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési vagy felsőoktatási intézmény tanulója részére, illetve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gya korlat idejére adott költségtérítés, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott lakhatási támogatás is. A szakképző iskola tanulójának a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatás is, val amint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összege is." A meghatározás precíz, körültekintő és a részleteket is tartalmazza, hogy a jogviták elkerülhetők legyenek. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy napjainkban - hála istennek - nemcsak közoktatási, szakképzési és felsőoktatási intézmények vagy helyi önkormányzatok adnak ösztöndíjat, hanem egyre nagyobb számba n alapítványok is. Ez a meghatározás azt jelenti, hogy az alapítványok által juttatott ösztöndíjak nem élvezik azokat a kedvezményeket, amelyeket a felsoroltak igen? Abban a felsőoktatási intézményben, ahol én oktatok, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés igen dicséretes
