Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - CSÉPE BÉLA (Fidesz):
1535 áttörő fordulatot jelentene a gyermeknevelés társa dalmi elismertségében az, ha végül is a családi típusú adórendszer bevezetésre kerülne. Bauer Tamás felvetésére annyiban szeretnék konkrétan reflektálni, hogy ő a családiadórendszert javaslókat szinte azzal vádolta, hogy ők arra gondolnak - beleértve maga mat is , mintha itt majd könnyebb lenne azoknak, akik gyermeket nevelnek, és akik nem, azoknak sem lenne nehezebb. Ez nem így van! A mi felfogásunk szerint itt aztán tényleg kifejezetten arról van szó, hogy ehhez forrás nem kell, hanem a meglévő, a minden kor meglévő adóterheket kell úgy elosztani, hogy abban az eltartottak száma figyelembevételre kerüljön. Tehát szó sincs arról, hogy ezen adórendszer által valamiféle igen drasztikus bevételkiesésre gondolnánk a költségvetés szempontjából. Azt elismerem, ho gy e rendszer bevezetése bizonyos áttérési költségeket jelentene, de ez aztán tényleg olyan költség - úgy, ahogy a szakmunkástanulóknál ezt meghatároztam , hogy ez mindenképpen megtérül, hiszen ez tényleg a jövő érdekében történő adórendszerbeli gondolkod ás eredménye. Mi olyan családiadórendszer bevezetését szorgalmazzuk, amely az eltartottak számát figyelembe véve állapítja meg az adóterheket, amely által természetesen könnyebbedik a családok helyzete, de nehezedik az egyéb adózók helyzete. Tehát ez a vá d, ez az állítás semmiképpen nem igaz, hogy itt csak az egyik oldal könnyítését szorgalmazzuk - nem , a másik oldalnak pedig a nehezítését szorgalmazzuk az igazságos társadalmi tehervállalás érdekében. Elismerem azt, hogy az adókedvezmény nem tud megoldan i sok minden dolgot, hiszen vannak, akik nem fizetnek adót, de itt már elhangzott a kétperces körben, hogy erre is lenne technika. A családi pótlék emelésével természetesen egyetértünk, hiszen a családiadótípusú rendszer bevezetése még egyáltalán nem áll küszöbön. Ezek csak reflexiók, gondolatok, és nem tudom, hogy meg tudnake majd valósulni. Mi mindenképpen szorgalmazzuk ezt. Ezért valóban nagyon fontos a családi pótlék emelése, de emlékeztetek rá, hogy a múlt évben ugyan történt egy kismértékű emelés, d e előtte hosszú évekig nem történt, és hiába forszíroztuk azt, hogy legalább a valorizáció történjen meg a családi pótlékban, nem történt meg. A múlt évi emelés - és talán most is lesz valami emelés - nem jelentett áttörést, hanem csak nagyon kis hozzáigaz ítást ahhoz az igényhez, amit tulajdonképpen a többgyermekes családok támogatása megérdemelne. Ezt a kérdést nem úgy vetem fel, mint Bauer Tamás, hogy végeredményben vane rá pénz - innen induljunk ki , hanem a meglévő forrásokból kell elegendő pénznek le nnie arra, hogy egy társadalmilag igazságosabb adórendszer legyen, és mi ezt változatlanul továbbra is a családi típusú jövedelemadórendszerben látjuk. Annál is inkább, mert a társadalomra egyre inkább ránehezedik a demográfiai helyzet problémája, és - ny ilván a holnapután sorra kerülő családpolitikai vitanap is ki fogja ezt hangsúlyozni - egyre inkább együtt élünk azzal a szörnyű vízióval, hogy a magyar lakosság fogyása végül is a nemzet pusztulásához vezethet. Ez annyira tragikus és annyira szörnyű helyz et, hogy engedjék meg, hogy innen megjósoljam: a következő parlament első témái közt kell hogy szerepeljen a demográfiai helyzet megvitatása és mindaz a lehetőség és tennivaló, amelyet majd meg kell tennie a következő kormányzatnak az igen szomorú irányzat ok és tendenciák megfordítása érdekében. Az értékrendszerre célozva, amely szintén felmerült a kétperces körben: ha valóban egy társadalom a szívén viseli a gyermeknevelés sorsát - de hozzáteszem, remélhetően mindenképpen a szívén viseli a saját jövőjének sorsát , akkor ezt a kérdést e törvény vitájában is kiemelten kell kezelnünk. (19.30) És sajnálattal állapítjuk meg, hogy ebben és a költségvetésben - a költségvetési vitában is el fogjuk ezt mondani - egyáltalán nincs meg az őt megillető helye ennek a te rületnek. Nem tartozik a kiemelt prioritások közé - de ez már átvezet a költségvetés vitájába. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
