Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1509 szükséges szakismerettel, gyako rlati jártassággal. A fegyveres biztonsági őrt formaruhával, szolgálati jelvénnyel kell ellátni, ami kívülállók számára is egyértelműen felismerhetővé teszi a biztonsági őrt. A fegyveres biztonsági őrség rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközzel, lőfegyverrel és lőszerrel való ellátását a Belügyminisztérium engedélyezi. Ilyen kényszerítő eszközök: a bilincs, a vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, a rendőrbot és a szolgálati kutya. A rendőrségnél való rendszeresítés során érvényesítik az egészségvé delem szempontjait, gondosan vizsgálják ezen eszközök élettani hatásait, és az eszközt úgy alakítják ki, hogy alkalmazása - a lőfegyver kivételével természetszerűleg - az egészség és a testi épség súlyos sérelmével, az élet kioltásával ne fenyegessen, ugya nakkor mégis kellő visszatartó erőt jelentsen az őr intézkedésével szembeszegülőkkel szemben. A törvényjavaslat a létesítmény, a tevékenység védelme érdekében a fegyveres biztonsági őrt feljogosítja, sőt, kötelezi a biztonságot veszélyeztető személlyel sze mbeni intézkedésre. A biztonságot veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólíthatja, ennek eredménytelensége esetén kényszerítő eszközt alkalmazhat, igazoltathatja, a tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja . A javaslatban a kényszerítő eszközök felsorolásának sorrendje egyben a hatásfokuk súlyossági sorrendjét is jelenti. Az őr - az arányosság követelményeinek betartásával - először az enyhébb kényszerítő eszközöket köteles alkalmazni. A kényszerítő eszközök alkalmazását, ha a körülmények lehetővé teszik, figyelmeztetésnek kell megelőznie. A fegyverhasználat előtt a javaslat további megelőző intézkedések foganatosítását is kötelezővé teszi. Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre , akkor az őr más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak, és ezen eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas. A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés oko zását, az emberi élet kioltását. A sérült személy részére segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell arról, hogy a sérülését orvos elláthassa. A fegyveres biztonsági őr szolgálati intézkedésének, a kényszerítő eszköz használatának jogszerűségét az illetéke s rendőrkapitányság vizsgálja ki, az eset körülményeitől függően államigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében. A fegyveres biztonsági őrt az intézkedési és kényszerítőeszközalkalmazási jogosultság, a fokozott büntetőjogi védelem kizárólag szolgálati feladatának ellátása során illeti meg. Sarkalatos kérdés a fegyveres biztonsági őrszolgálat, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenység elhatárolása. A két terület közötti alapvető különbség a tevékenység irányultságában, az őrzés, illetve a védelem céljában, a megelőzni, elhárítani kívánt jogellenes cselekmény várható hatásának veszélyességi fokában keresendő. A fegyveres biztonsági őrzés kizárólag azokon a területeken rendelhető el, ahol azt az állam működésének és a lakosság ellátásának biztonságához fűződő társadalmi érdek szükségessé teszi. A mérlegelési körön kívül esik tehát az őrzés tárgyának vagyoni értéke. Ez a magasabb szintű érdekkör, az ennek érvényesítéséért fennálló közvetlen állami felelősség az alapja annak, hogy az ilyen ob jektum birtoklásának, a tevékenység folytatásának feltétele a törvénytervezetben előírt fokozott biztonsági követelmények megteremtése, továbbá annak is, hogy az őrzést végzők a tervezet alapján a rendvédelmi szervek tagjainál szűkebb, de a személy- és vag yonvédelmi tevékenységet végzőknél lényegesebb, szélesebb körű intézkedési és kényszerítőeszközhasználati jogosítványokkal rendelkeznek. A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény a korábbi szabályozáshoz képest a természetvédelmi őrök feladatait , intézkedési jogait, a természeti területek és természeti értékek vonatkozásában is kibővítette. Valamennyi állami természetvédelmi hatóság szervezetén belül
