Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 7 (307. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP):
1333 és napirendjén van az Országgyűlésnek - gondolok itt a társadalmi szervezetek által használt ingatlanok rendezéséről sz óló törvényre, illetve reményeim szerint a tapasztalatok alapján majd módosításra kerülő, a személyi jövedelemadó 1 százalékáról szóló törvénytervezetre , ez a három törvény együtt nagyon sokat segíthet a civil társadalom ügyeiben. De véleményünk szerint vannak olyan területek, ahol indokolt fenntartani a civil szféra pályázati úton történő állami támogatásának módszerét is. Indokoltnak ítéljük meg azt, hogy a jövő évben még valamilyen csökkentett - gondolom, a tavalyi vagy az ez évi összeghez hasonló , p arlamenti módon elosztott támogatás is megmaradjon a civil szervezetek részére. Ugyanakkor viszont véleményünk szerint hosszú távon a megoldást egy olyan köztestület felállítása hozhatja meg, amely a személyi jövedelemadó 1 százaléka maradványából - a civi lek által választott köztestület formájában lebonyolított - pályázati úton tudja megoldani ennek a területnek a finanszírozását, segítve azoknak a szervezeteknek az életben maradását, amelyek a jelenleg tárgyalt törvénytől nem kaphatnak segítséget. Köszönö m megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most szólásra következik Szabad György képviselő úr a Magyar Demokrata Néppárt részéről. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Örülö k, hogy az Országgyűlés foglalkozhat egy olyan fontos kérdéskörrel, mint amit a polgárok önszerveződését jelentő közhasznú szervezetek támogatása jelent. A ténynek örülök, annak, hogy az Országgyűlés napirendjére vehette ezt a kérdést. Örülök annak, hogy a kormány megbízottjaként miniszteri előterjesztést hallhattunk, és ez a miniszteri előterjesztés tükrözte, hogy a kormányzat is nemcsak beterjeszti, hanem fontosnak tartja. Annál kevésbé örülök annak, hogy a kormány ilyen szerény személyi részvétellel támo gatja a törvény jelentőségének felismertetését (A miniszteri padsorban helyet foglal dr. Magyar Bálint, valamint Keller László.), és annál inkább annak, hogy a karzatokon sok érdeklődő jelent meg. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Néppárt helyesli, hogy nekilátunk ennek a bonyolult és fontos kérdéskörnek a szabályozásához. Helyesli, hogy alapelvként egyenlő kritériumok alapján kerülhet sor a közhasznú társaságok alapításának, működésének és kedvezményeinek szabályozására. Ugyanakkor szeretném mindjá rt az elején leszögezni, hogy a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Néppárt helyesli benyújtását tekintve, de úgy gondolja, nagyon alapos törvényhozói munkára van szükség ahhoz, hogy az a szándék, ami a benyújtással kapcsolatban jelentkezett és miniszter úr előadásában kidomborodott, valóban érvényesüljön, és a törvény a magyar társadalom életében hézagpótlóként betöltse a rá váró feladatokat. Nyilvánvalóan most, az általános vitában csak néhány mozzanattal lehet jelezni azt, hogy milyen irányban kívánjuk a törvény alapos továbbfejlesztését; milyen vonatkozásokban jelezzük, hogy a többek által indokoltan kerettörvénynek jelzett előterjesztést olyan módon fogadja el az Országgyűlés és olyan tartalommal, amely nem a kerettörvényjellegén változtat, hanem félr eérthetetlenné teszi a szabályozást; a hangoztatott egyenlő kritériumokat tényleg érvényesíti; és összességében hatékony eszközt adjon mindazoknak a kezébe, akik - s reméljük, ez általánossá tud válni - egy közhasznú működést, a polgári öntevékenység előmo zdítását fontosnak tartják. Hadd jelezzem mindjárt az alapítással kapcsolatban, nagyon fontos, hogy a hézagpótló szerep kialakítása társuljon az összeférhetetlenség kritériumainak megállapításával. Tudniillik - mint ezt megint ismételten sokan említették, hol a társasági törvény, hol más, az ország gazdasági, társadalmi, művelődési szervezeteinek életműködését emlegetve - nem egyszerűen a személyek, az alapítók, a vezetők személyi összeférhetetlenségét fontos itt hangsúlyozni, hanem világossá kell tenni, ho gy hol van az a terület, amely ellátatlan jogszabályi értelemben is, és hol van az, ahol a jogszabályokkal való egyeztetésre van szükség. S egyetértek azokkal - most a részletekbe nem bocsátkozva , akik azt
