Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. ISÉPY TAMÁS (Fidesz):
1280 mondata, hogy "kiemelkedő jelentősége van a cégjogi rendelkezéseknek a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések hatályosulása és gyakorlati alkalmazása szempontjából". Valóságos tényt fogalmaz meg az a mondat is, hogy "a törvényjavaslat eleget tesz annak a követelménynek, hogy a cégnyilvántartás biztosítsa a piaci szereplők közhiteles adatokkal történő tájékoztatását". Azt már kicsit meg lehetne kérdőjelezni, hogy a cégbíróságok tevékenysége a jövőben gyorsabb és racionálisabb legyen, hogy önmagában jogi eszközökkel ez biztosít hatóe vagy nem. Igaz az is, hogy széleskörűen érvényesülnek az európai harmonizációs szempontok, és különösen az Európai Közösségnek az 1. számú irányelve. Az kétségtelen, hogy a legemelkedettebb az elvárásokat megfogalmazó (2) és (3) bekezdés - az, hogy a gazdasági élet valamennyi szereplőjének a cégeljárás egyszerűsítése, gyorsítása, a cégadatok naprakész nyilvántartása iránti jogos elvárását kívánja kielégíteni a törvényjavaslat. Ha most egy kicsit megpróbáljuk leltározni, hogy erre miért is volt szüksé g a korábban érvényben volt tvr.rel szemben, azon kívül, hogy egy törvényben foglalja össze a cégnyilvántartásról és a cégnyilvánosságról szóló rendelkezéseket, és mi az újszerű a régivel szemben, a teljesség igénye nélkül csak néhány pontban. Amire már t öbben is kitértek: az ex nunc hatályút konstitutív hatályúvá teszi, mégsem szolgáltatja ki a gazdasági élet szereplőit egy hatósági önkénynek, hiszen ott van a 3060, illetve a 3969 nap, amikor a mulasztás miatt automatikussá válik a bejegyzés. Felhívnám a figyelmet arra, amiről még kevesen szóltak: hogy pontos fogalmi meghatározásokat ad ez a törvényjavaslat. Pontos fogalmi meghatározását adja a közhiteles cégnyilvántartásnak, elhatárolja a cégmásolat, a cégkivonat, a cégbizonyítvány fogalmát, és a hitele s másolat kérésének lehetőségét is kiterjeszti egyéb cégiratokra a korábbi tvr.rel ellentétben. A korábbi tvr.ben is szerepelt az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Információs Szolgálat, de ez a törvény pontosan meghatározza a feladatkörét. Ugyancsak szerepelt már a korábbi törvényben a Cégközlöny, de ez a törvény szintén pontokba foglalja, felsorolja a feladatot, és meghatározza, pontosítja a Cégközlönynek mint intézménynek a tartalmát és az indoklás külön kitér a Cégközlöny jelentőségére, mert attól az időponttól kezdődően lehet hivatkozni adatokra, tehát az adat harmadik személy vonatkozásában lényegében attól kezdődően tekinthető hatályosnak, amikor az adat a Cégközlönyben közzétételre került, a Cégközlöny ugya nis mindenki számára hozzáférhető és elérhető. Talán apróságnak tűnik, de például betéti társaság esetén a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a társaság kültagjainak nevét, lakóhelyét és betétjük együttes összegét. Vagy például jelentéktelennek látszik, hogy természetes személy esetén például az anyja leánykori nevét is fel kell tüntetni, és most már a száz Nagy József között különbséget lehet tenni, az anyja neve is ott szerepel a cégjegyzékben. Vagy például részvénytársaság esetében a részvényfajtáknak és a részvényosztályoknak kötelező a meghatározása. Lényeges például az is, hogy a cégnévnél a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek. Tehát lehet Prométheusz, de a többiben már magyar névnek kell szerepelnie a vezérszón kívül. Vagy milyen jelentőség e van annak, hogy külföldi személy cégjegyzékbe történő bejegyzése esetén a magyarországi kézbesítési megbízottnak a nevét és lakcímét kell tartalmaznia a cégjegyzéknek? Képzeljék el, hogy mennyi bonyodalom volt ebből, hogy külföldi cégnél nem lehetett tud ni, hogy kézbesítsenek. Most kötelező bejegyezni a magyarországi kézbesítési megbízott nevét és lakcímét. Már többen beszéltek az egyablakos megoldásról, ami leegyszerűsíti az eljárást, a cégbíróság szerzi be az adószámot, a tbfolyószámot, a statisztikai számot. Tehát hivatalból szerzi be, megspórolva ezzel a korábbi utánajárásokat.
