Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohányzással kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója:
1265 környezethez való alkotmányos alapjogot védi. A nép egészsége közügy, amelyhez képest csak alárendelten érvényesülhet a do hányzás joga. Egy neves jogász találó megfogalmazása szerint a dohányzás nem volt, soha nem is lehet alkotmányos alapjog, legfeljebb a dohányosok köztársaságában. A tervezet célja olyan egyensúly kialakítása, amely ugyan lehetővé teszi, hogy a dohányos hód oljon a szenvedélyének, azonban úgy, hogy az minél kevésbé sértse a többi állampolgár jogait. A tervezetben szereplő megoldás sokkal inkább a társadalmi együttműködés íratlan szabályainak érvényesülését elősegítő, semmint jogot korlátozó szabály. Milyen es zközökkel kívánja a tervezet e jogok érvényesülését? Mindenekelőtt szabályokat tartalmaz a dohánytermékek fogyasztására; általános elv legyen, hogy nem szabad dohányozni olyan zárt légterű, közforgalmú helyiségben, ahol a jelenlévők vagy azok egy része nem szabad akaratából tartózkodik. Nem kényszerülnek tehát passzív dohányzásra a különböző intézmények, rendezvények látogatói, ügyfelei, hallgatói. Azonban ezekben az esetekben is kijelölhetők dohányzás céljaira szolgáló helyiségek. Vannak olyan intézmények, ahol a hatástanulmányok szerint a társadalom még ennyire sem tolerálja a dohányzást. Nem szabad dohányozni az egészségügyi intézmény egyetlen olyan helyiségében sem, ahol beteg megfordulhat. A kiskorúak egészségének védelme fokozott felelősséget ró ránk, így ugyancsak nem jelölhető ki dohányzóhely iskola vagy bentlakásos gyermekintézmény olyan helyiségeiben sem, amelyek nyitva állnak a gyermekek számára. Hosszas vita következménye, hogy a felsőoktatási intézményekben ilyen szabályozást nem javasolunk. Külö n törvény szabályozza a munkavállalók dohányzásának feltételeit, összhangban a munka törvénykönyvével, illetve a munkahelyi egészségvédelemről rendelkező egyéb jogszabályokkal. Természetesen nem engedélyezett a dohányzás a tömegközlekedési járműveken sem. A javaslat a saját kereteiben szabályozható módon csökkenteni kívánja azt, hogy a dohánytermékek könnyen hozzáférhetőek legyenek. Boltban nem juthat cigarettához a 14 év alatti gyermek, s nem lehet trafik iskola vagy egészségügyi intézmény 200 méteres körz etében sem. A javaslat előírja, hogy a dohánytermékeket a többi árutól elkülönítve kell tartani annak érdekében, hogy az egyéb termékek vásárlásakor ne legyen kézenfekvő cigarettát vásárolni. Az európai elvárásokhoz illeszkedően a csomagolásnak is több inf ormációt kell tartalmaznia a dohányzás hatásairól. Az automata könnyű és ellenőrizhetetlen vásárlási lehetőséget nyújt; szándékunk, hogy ez a vásárlási lehetőség a jövő század elejére szűnjön meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy egy tör vény, egy jogszabály csupán annyit ér, amennyit abból megvalósítanak, tehát nem tűzhetünk ki magunk elő lehetetlen célokat. A tervezet feladata, hogy elősegítse ezeknek a céloknak a megvalósítását. Ezt szolgálja, hogy a dohányzással kapcsolatos rendelkezés ek megsértése esetében egészségvédelmi bírság kiszabására lesz lehetőség. A szabályok betartásának ellenőrzésére és a szükséges intézkedésekre felelős hatóságként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, illetve a forgalmazási szabályok esetébe n a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség kap felhatalmazást. Az egészségvédelmi bírságból befolyt összegek egészségmegőrzési célokat támogatnak. A realitások talaján akartunk maradni akkor is, amikor a dohánytermékek fogyasztására és forgalmazására vonatkozó re ndelkezések betartására 35 éves türelmi időt írtunk elő a törvényjavaslatban. Így mód nyílik a megfelelő helyiségek kialakítására, éppen úgy, mint az elkülönített forgalmazás biztosítására, anélkül, hogy a munkáltatókra és a fogyasztókra hirtelen nagy ter heket hárítanánk. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat megalkotásakor tudatában voltunk annak, hogy a jog eszközének alkalmazása kockázatokkal is jár. Ezt a kockázatot azonban vállalnunk kell annak tudatában, ha a jog szigorát társadalmi elfogadottság alapozza meg, és ezt az elfogadottságot megfelelő információk szolgáltatásával tudjuk folyamatosan biztosítani. Meggyőződésem, hogy a
