Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés a 13 aradi vértanúról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
1258 A népszavazási törvény 11. §a világossá teszi, hogy van különbség a kormány által kezdeményezett, illetve a polgárok által kezdeményezett népszavazási kezdeményezés között. A törvény paragrafusa azt is világossá teszi, hogy a polgárok kezdeményezése a magasabb rendű, hiszen azt a parlament semmilyen módon nem bírálhatja felül, míg a kormányét igen. (16.00) Igen jelentős mértékben fennáll tehát a lehetősége annak, hogy a 350 ezer polgár aláírásával kezdeményezett kérdés kormánytöbbség általi félresöprését az Alkotmánybíróság alko tmányellenesnek fogja minősíteni. Így tehát már azt sem mondhatja majd el Vastagh igazságügyminiszter úr, hogy a törvény szellemét megsértettük ugyan, de betűjét betartottuk, mert az is kiderülhet nagyon hamar, hogy a törvény betűjét is megsértette a korm ány eljárása. Ha ez bekövetkezik, az nemcsak az önök által kierőszakolt kérdéseket helyezi törvényen kívül, az Alkotmánybíróság döntése könnyen a november 16i NATOnépszavazás ügyét is kényszerűen maga alá temetheti. A koalíciós pártok képviselői, a kormá ny és személyesen Horn Gyula miniszterelnök úr ezt a súlyos kül- és belpolitikai bonyodalmakkal fenyegető veszélyt egyetlen módon háríthatja el: ha nem állnak továbbra a polgárok által javasolt kérdés népszavazásra bocsátásának útjába; ha végre tudomásul v eszik, hogy nem szegülhetnek szembe a közakarattal; ha a kormány lemond arról a szándékáról, hogy a polgári kezdeményezés háta mögé kerülve 330 ezer polgár akaratával szemben erőnek erejével a saját maga kieszelte kérdéseket írja fel a népszavazási szavazó lapokra. A FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportját felelőssége arra kötelezi, hogy figyelmeztessük a kormányt: hallgasson a józan eszére. Felszólítjuk a koalíciós pártok parlamenti képviselőit, a kormányt, hogy cselekedjék felelős politikushoz méltó an. Őszintén reméljük, hogy a kormány rendelkezik a meghátráláshoz szükséges elegendő lelkierővel és politikai belátással, mert a rossz döntés és az ebből eredő következmények súlyos felelősségét mostantól egyedül és kizárólag a kormánynak kell viselnie. ( Moraj a kormánypártok soraiban. - Szöllősi Istvánné: Idáig ki viselte?) Nem hihetjük, és nem is törődhetünk bele, hogy a kormány tulajdon rossz lelkiismerete okán most mindent egy lapra tegyen fel. Márpedig úgy tűnik, hogy a kormánynak ez ügyben semmi sem drága. Nem hihetjük, hogy puszta politikai presztízsszempontok miatt önök képesek lesznek szembemenni a polgárok akaratával; hogy képesek lesznek megcsúfolni a népszavazás intézményét; hogy képesek lesznek kockára tenni a NATOcsatlakozás ügyét. Igaz, néhá ny napja még nem hihettük volna azt sem, hogy önök képesek lesznek szó szerint megfenyegetni az állampolgári jogok szószólóját, ahogyan tette ezt az egyik MSZPs frakcióvezetőhelyettes úr, vagy tette az MSZP baloldali tömörülésének vezetője. Nem hihettük azt sem, hogy a Belügyminisztérium aláírásokat hitelesítő hivatalának vezetője az eddigi joggyakorlattal ellentétesen megfosztja az Országos Választási Bizottságot attól, hogy a hitelesítés kérdésében akaratát érvényesíteni tudja. Az ügy érdemét érintő kér désben pedig sajnálattal, de azt kell mondanom, hogy a FideszMagyar Polgári Párt és a kormány álláspontja az elmúlt hetekben egy jottányit sem közeledett. A vita közöttünk abban volt, és ma is abban áll, hogy mi továbbra sem kívánjuk semmilyen formában se m lehetővé tenni a külföldiek termőföldtulajdonszerzését, szemben önökkel, akik agyafúrt kérdéseikkel jogi kiskaput kívánnak nyitni a külföldieknek. (Közbekiabálás Mészáros Béla részéről.) Kérem, viselkedjenek önök is - kedves bekiabáló úr (Az elnök a cse ngő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , viselkedjen ön is - felelős politikus módjára! Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, a népszavazási kérdés valóban többekből vált ki olyan hatásokat, amelyek talán nem mindig parlamentbe valók. Nyilván ez magyarázza azt is - engedje meg, képviselő úr, hogy figyelmeztessem , hogy van a világ parlamentjeiben egy szokás.
