Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés a 13 aradi vértanúról - Napirenden kívüli felszólalók: - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1259 Nevezetesen az a szokás, amikor egy képviselő feláll, és az orszá ggyűléshez szól, akkor valamilyen módon megtiszteli az éppen elnöklőt (Taps a kormánypártok soraiból.) , mond olyasmit, hogy "Elnök Úr!", netántán azt, hogy "Tisztelt Elnök Úr!" vagy valami jelzést ad. (Dr. Hack Péter: Ez csak a civilizációban szokás!) Ön m ost már sokadszor szólal fel, és mulasztja el ezt a szokást. Ezt csak egy enyhe figyelmeztetésnek vegye, tisztelt képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.) Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak. KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisz telt Képviselőtársaim! A kormány augusztus 28án nyújtotta be a népszavazást kezdeményező javaslatát, amelyben egyrészt ügydöntő népszavazást javasolt a NATOcsatlakozás kérdésében, másrészt pedig a földkérdésben két kérdést tett fel; azt a két kérdést, am elyek a vita lényegét jelentik a földtörvény benyújtása óta. Ellenzéki képviselőtársaink - többek között a Fidesz nyilatkozói is - a demokrácia győzelméről beszéltek akkor, amikor értesültek a kormány előterjesztéséről, és üdvözölték azt, hogy ügydöntő nép szavazás van, és hogy a két kérdésben együtt lehet véleményt nyilvánítani. Nem csodálkozom azon, hogy például a Fidesz a véleményét ebben a kérdésben megváltoztatta, hiszen földtörvényügyben ezt már annyiszor megtette, hogy ebben semmi meglepő számomra nin csen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Hadd emlékeztessem tisztelt képviselőtársaimat egyrészt arra, hogy 1994ben az előző kormány, a Borosskormány pontosan azt a javaslatot tette a parlament asztalára, amelyet a mostani javaslat tartalmaz, azzal a külön bséggel, hogy garanciákat nem tett hozzá. (Taps a kormánypártok soraiból.) Hadd emlékeztessem a tisztelt Képviselőházat arra, hogy a Fidesz akkor a vitában üdvözölte azt, hogy a jogi személyek földtulajdont szerezhetnek, és közölte, hogy csak átmenetileg é rt egyet egyébiránt a külföldiek földtulajdonszerzésének korlátozásával. Egy darabig következetes volt, hiszen a választási programjában ugyanezt szögezte le, és ennek felel meg - csak garanciákkal - a kormány által benyújtott törvényjavaslat. Nem vitathat ó, hogy a kormánynak ilyen népszavazáskezdeményezést volt joga kezdeni az Országgyűlés felé, mint ahogy az sem vitatható, hogy az Országgyűlésnek természetesen joga van elrendelni ezt a népszavazást. Ami az ellenzék által kezdeményezett népszavazást illet i, először is hadd hívjam fel a figyelmet arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy magának a kérdésnek a feltevése problematikus. Egyrészt mert valóban nemzetközi szerződésbe ütközhet másrészt olyan fogalmakkal operál, amelyek a magyar jogrendszerből hiányozn ak harmadrészt pedig arra is hadd hívjam fel a figyelmet: ha az aláíróíveket megnézzük, tipográfiailag megtévesztő ezeknek az aláírásoknak a gyűjtése, ez világosan kiderül a kérdőívből. Ugyanakkor természetesen abban az esetben, ha lesz 200 ezer érvényes a láírás, és ezt az Országos Választási Bizottság megállapította, akkor a parlament visszatérhet erre a kérdésre, és megvitathatja az összes, a kezdeményezéssel kapcsolatos és egyébként kompetenciájába tartozó kérdést. Ugyanakkor viszont éppen az ország hoss zú távú jövője szempontjából rendkívüli jelentősége van a november 16i dátumnak. Nagy jelentősége van annak, hogy az emberek nagy többségben vegyenek részt a szavazáson, és szavazzanak az ország hosszú távú stratégiájába illeszkedő és az európai integráci ós folyamat szempontjából meghatározó NATOszavazást. Rögtön hozzáteszem, hogy ezen célok szempontjából fontos az is, hogy a földkérdésben olyan álláspontot foglaljunk el, és olyan szabályozást alakítsunk ki, ami szintén beleillik ebbe a stratégiába. E tek intetben a kormány által feltett két kérdés szintén a jövőről szól. Azt gondolom, hogy ezt a jövőt pedig rövid távú pártpolitikai célok érdekében veszélyeztetni nem szabad. Itt nem 1998 májusa, a választás a tét - mint ahogy ezt ellenzéki képviselőtársaim megélik , hanem valóban az ország hosszú távú stratégiai célja. Ennek a kérdésnek valójában ez a lényege, és ezért van az, hogy november 16án ezekben a kérdésekben meg kell tartanunk a népszavazást, nagy többséggel kell részt vennünk rajta, és lehetőség szerint három igennel kell támogatni Magyarország hosszú távú jövőjét.