Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 6 (306. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés a 13 aradi vértanúról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
1257 A hatályos szabályozásban nincsenek olyan rendelkezések, amelyek alapján ugyanabban a tárgyban indult népszavazási kezdeményezés között jogila g különbséget tenne a kezdeményezők személyét illetően. Ez a jelenlegi jogi helyzet, tisztelt képviselőtársaim! Azt is nagyon sokszor elmondtuk, hogy az eljárásnak - a népszavazási kezdeményezés tekintetében - az első jogilag értékelhető eleme az az elem, amikor az aláírási íveket átadja... (Dr. Dávid Ibolya: A Ház elnökének!) az Országgyűlés elnökének a kezdeményezők köre. Tisztelt Képviselőtársaim! Az az álláspontom, hogy a kormány kezdeményezése a kérdés érdeme szempontjából, a kérdés valódi tartalma sze mpontjából éppen abban segítette elő az állampolgárokat, hogy belátható és ésszerű határidőn belül lelkiismeretükre hallgatva megfelelő döntést hozzanak, és igent vagy nemet mondjanak a kormány által feltett kérdésekre. Ennél a pontnál, tisztelt képviselőt ársaim, nem mehetünk el a kérdések tartalma mellett sem, hiszen a kormány kérdése korrekt, a probléma lényegére irányul, arra kér választ, hogy egyetérte a társadalom azzal, hogy szövetkezetek és belföldi jogi társaságok földet szerezzenek. Erre az államp olgárok igennel vagy nemmel fognak válaszolni annak megfelelően, hogy hogyan ítélik meg ennek a szükségességét. Az a kérdés, amire az aláírásgyűjtés történt meg, valójában ezt a szándékot elleplezi, és a külföldiek tulajdonszerzésére koncentrál, amelyet sz ándéka szerint a kormány kezdeményezése, az általa benyújtott törvényjavaslat sem tartalmaz, hiszen azért épül bele a törvénymódosításba annyi garancia és biztosíték, hogy lehetőség szerint a törvény módosítása után is elkerülhessük a külföldiek spekulatív földvásárlását, termőföldvásárlását Magyarországon. Ezért tehát, tisztelt Ház, valóban megfontolást érdemel az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés, az abban foglalt elképzelés nem ütközike nemzetközi szerződésben - az OECDmegállapodás mellékleté ben - foglalt kötelezettségeinkkel a tekintetben, hogy a belföldön letelepedett magyar és letelepedett vállalatok, társaságok tekintetében azonos szabályozást alkalmazunk. Ha ez a szándék, akkor erre kell a kérdést feltenni, tehát a kormány kérdésére kell választ adni, hogy helyeslie azt, hogy belföldiek, szövetkezetek, belföldi társaságok szerezhessenek Magyarországon tulajdont. A kormány sem azt célozza a földtörvény módosításával, hogy Magyarországon spekulatív jellegű földtulajdonszerzés történjék meg. Ezért kívánjuk beépíteni azokat a garanciákat, amelyeket a közvélemény is jól ismer. Ezek kellő biztosítékot adnak arra, hogy ez elkerülhető legyen. Tehát nem külföldi földtulajdonszerzést akarunk, hanem a belföldi szövetkezetek és gazdasági társaságok ga zdálkodásának feltételeit szeretnénk normalizálni, és hosszú távon kiszámíthatóvá tenni. Ezzel, tisztelt képviselőtársaim, egyben azt is elősegítjük, hogy Magyarországon végre elinduljon a reális földárak kialakulásának folyamata. Azt hiszem, hogy ezt nyug odt szívvel és tiszta lelkiismerettel lehet támogatni. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pokorni Zoltán frakcióveze tő úr, Fidesz. Megadom a szót. POKORNI ZOLTÁN (Fidesz) : A népszavazás ügye - amiről vitatkozunk a parlamentben most már hetek, hónapok óta - meggyőződésem szerint döntő fordulóhoz ért. Az állampolgári jogok biztosa - teljesítve alkotmányos kötelezettségét - a földről tartandó népszavazás kérdését az Alkotmánybíróság elé terjeszti. Gönczöl Katalin döntése indoklásakor kifejtette, hogy mi is a kérdés valójában. Az a kérdés, hogy az Országgyűlés dönthete a mérlegelésére bízott, kormánytól származó kezdeményez és ügyében, vagy köteles megvárni az alkotmány szerint kötelezően elrendelendő és a választópolgárok kezdeményezéséhez tartozó aláírások hitelesítésének eredményét. Ez véleménye szerint csak az alkotmány értelmezése útján érhető el.
