Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1240 Ami a visszafordítás tilalmát illeti, arra mint vitathatatlan jogelvre garanciát ad az idegenrendészeti törvény is. Sőt el lehet gondolkodni azon, hogy miért ne lenne menekültnek tekintendő az, akire otthon valószínűleg üldö ztetés vár, hiszen a genfi "menekült" fogalom ezt nemhogy lehetővé teszi, hanem ki is mondja. Sajnálatos, hogy az elmúlt években - mint ahogy Kőszeg Ferenc a múlt héten utalt Kína, Szíria, Szudán egyes állampolgáraira - a budapesti ENSZ rendkívül megszorít óan alkalmazta a menekült státusz megadását, aminek adott esetben embertelen következményei lehettek. A visszafordítás tilalmának az elve tehát nem indokolja egy új menedékjogi kategória megalkotását. Esetleges elfogadásának kockázata azonban két vonatkozá sban sem csekély: egyrészt az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságok közötti hatásköri ütközéshez, másrészt az illegális migráció megnövekedéséhez vezethet. Lusztig Péter MSZPs képviselőtársam a múlt héten feltette a kérdést: vajon ez a törvény nem járe a közbiztonság, a közrend sérelmével? Az idegenrendészeti eljárásnak ugyanis nem része egy menekültügyi eljárási szakasz, két teljesen elkülönült eljárásról van szó. A hatóságok vitáznak, a külföldi pedig a hatásköri vitában felszívódik. Ez pedig nem öregbíti Magyarország hírét Ausztriában, és valószínű, hogy NyugatEurópa nem is fogja sokáig tűrni ezt a keletnyugat irányú szivárgást a nyugati magyar határszakaszon. A hatóság ítéletének szükségszerű szubjektivitása a befogadotti kategóriát tényleges indokoltság hiányában a gyakorlati alkalmazás során könnyen a gazdasági menekültek fedő kategóriájává teheti. A javaslat szerint a nem politikai, azaz gazdasági menekült is menedékjogi státuszt, és ennek megfelelően jogokat nyerne, s az állam ellátást bizt osítana számára az adófizetők pénzéből. (12.30) Ilyen kiváltságok Magyarországot egykönnyen nem csupán menekültügyi tranzitországként állandosítanák, hanem egyenesen vonzó célországgá tennék. Ez a kategória nem része az EU közösségi szabályozásának, de tud omásom szerint nem része egyetlen nemzeti szabályozásnak sem Európában. Sőt, a gazdasági menekültekkel szemben egyre határozottabban fellépő EUországok gyakorlata önmagában is nagy illegálismenekültnyomás alá fogja helyezni Magyarországot az elkövetkezen dő években. Az illegális migráció kockázatának csökkentése a Fidesz szerint indokolja, hogy a törvényjavaslat a befogadotti kategóriába eső migránsok egyik részét politikai menekültként, másik, feltehetően nagyobbik részét viszont gazdasági menekültként kü lön törvény alapján kezelje. Az EUjogharmonizáció: a javaslat számos vonatkozásban közelíti a magyar szabályozást az EUban bevett szabályokhoz, amely az EU Európai Tanácsának '92es edinburghi döntésével bevezetett menekültügyi jogi technikákra épül. Ez ek a technikák kifinomultak, melyek a durva korlátozásokat elkerülik, mégis hatékonyak a gazdasági menekülők áradatával szemben. Ezek révén NyugatEurópa államai minimalizálják azoknak a menedékjogért folyamodóknak a számát, akiknek az ügyében döntenek, de nem úgy, hogy eleve kizárják őket, hanem oly módon, hogy bizonyos feltételek esetén gyorsított eljárás eredményeként nem kapnak menedékjogot. Ezek a legjelentősebb technikák a következők: 1. nyilvánvalóan megalapozatlan kérelem; 2. biztonságos harmadik or szág; 3. biztonságos származási ország elve. Ezen technikák átvételének üdvözlésekor meg kell jegyezni, hogy a magyar javaslat kifinomultsága itt is kívánnivalót hagy maga után. A javaslat nem rendelkezik olyan apróságokról, hogy a biztonságos származási é s harmadik ország kategóriájához tartozó államok körébe a besorolásról ki dönt. Erről az információról a jogalkalmazók mi módon szereznek tudomást? Nem rendelkezik arról sem, hogy a vélelmek esetleges megdöntéséhez mit kell a kérelmezőnek bizonyítani. Azt persze nem lehet állítani, hogy az EUintegrációnk előfeltétele lenne ennek a törvénynek az elfogadása. Sokkal inkább megfelelő változtatások után hasznos és széles gesztusnak tekinthető Brüsszel irányába, hiszen az Európai Unióban - eltekintve egyes részt erületektől - nincs elfogadott koncepció a menedékjog közösségi szabályozásáról. Az EUtagállamok nemzeti érdekeinek összehangolása ezen a területen elhúzódó folyamat.
