Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1238 A XX. század folyamán Magyarország - meghatározott, keserű történelmi sorsfordulókon - befogadó országgá változott. Az első, majd a második világháború után, majd a '80as évek második felében határon túli magyar emberek százezrei le pték el Magyarország befogadóközpontjait, vasúti pályaudvarait, legtöbbször összes mozgatható ingóságaikkal a kezükben. Az 1987től 1991ig tartó romániai magyar exodus meghatározó szerepet játszott ugyanakkor a magyarországi rendszerváltás folyamatában. E mlékezzünk 1988 júniusában a tüntetésre a Hősök terén vagy néhány nappal korábban Szűrös Mátyás nyilatkozatára. (12.20) Volt azonban a menekültügyhöz való viszony vonatkozásában is távolba mutató vonatkozása ennek az eseménysornak. Ugyanis az állami szerep vállalás mellett meghatározó szerepet játszott a civil társadalom az erdélyi menekültek befogadásában. Az önkormányzatok, emberi jogi szervezetek - és különösen az olyan egyházi közösségek, mint a Máltai Szeretetszolgálat vagy a református egyház perifériá ján mozgó Megbékélés Közössége - szerepvállalásukkal előrevetítették azt a világszerte menekültügyi alapelvként elfogadott tételt, hogy a menekültkérdés nem kezelhető jelentős társadalmi szolidaritás nélkül. A '90es évek elején Magyarország a menekültkérd és újfajta kihívásával, a délszláv háború menekültjeinek a befogadásával szembesült. Joggal mondhatjuk, hogy az ország európaiságból és emberségből akkor is kiválóan vizsgázott, amikor nem csupán határon túli magyarok, hanem horvátok, bosnyákok, szerbek sz orultak segítségre. Az euroatlanti integráció folyamatában Magyarországnak választ kell adnia a politikai menekültek kérdése mellett a gazdasági menekültek kérdésére is. E tekintetben megállapítható, hogy Magyarország a gazdasági menekültek tranzitországá vá vált az elmúlt években. Várható, hogy az integrációs folyamat előrehaladtával Magyarország egyre inkább a gazdasági menekültek célországává válik. Már ennek jegyében '93ban sor került az ellenőrizhetetlen migrációval foglalkozó európai miniszterek konf erenciájára, talán nem véletlenül éppen Budapesten. Ezen tanácskozás megállapította, hogy az illegális migráció fenyegetést jelent a közbiztonságra és a stabilitásra, előmozdítja a bűnözést, továbbá az illegális és tiltott foglalkoztatást. A konferencia aj ánlásainak ellenőrzésére létrehozták az úgynevezett Budapest Csoportot, amely magyar elnökség mellett hatékonyan tevékenykedik. Ebben a történelmi és geopolitikai környezetben a FideszMagyar Polgári Párt szerint a politikai menekültek iránti emberiesség, és a gazdasági menekültekkel és az illegális migránsokkal szembeni határozottság kell jellemezze a menedékjogi szabályozást és a migrációs stratégia egészét. A genfi konvenció korlátozás nélküli elfogadása nélkül nincs a jogállamisággal összhangban álló po litikai menedékjog. A magyar törvényhozás először 1989 októberében alkotott jogszabályt a menekültek helyzetére vonatkozóan, ezt követően jött létre a menekültügyi szervezet. A '89es jogalkotást illetően egy ponton érte megalapozott nemzetközi bírálat: a genfi egyezményhez fűzött földrajzi korlátozással történő csatlakozásunk, illetve a korlátozás fenntartása miatt. Ennek alapján Magyarország csak Európából származó politikai menekültet fogadott, s az Európán kívülről érkező menekülteket az ENSZ menekültüg yi főbiztosságának a gondjaira bízta. Természetesen, ha elnyerték a menekült státuszt, ugyanúgy Magyarországon maradhattak, mint a magyar hatóságok által elismert menekült. Tekintettel arra, hogy a területi korlátozást a világon már csak öt ország tartja f enn, de legfőképpen arra, hogy az illegális gazdasági migráció visszatartására a politikai menedékjog korlátozása jogállamban elfogadhatatlan eszköz, a Fidesz feltétel nélkül támogatja a földrajzi korlátozás feloldását. Az új törvény leglátványosabb hozadé ka tehát, hogy végre Magyarországon is létrejön az egységes menekültügyi eljárás.
