Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GAÁL GYULA (SZDSZ):
1224 Megítélésem szerint kívánatos lenne az önkormányzati finanszírozási rendszert olyan irányban változtatni, módosítani, amely a központi újraelosztás helyett nagyobb szerep et szán és biztosít a helyi újraelosztásnak, tehát nem a központi költségvetés bevételein keresztül juttatja a forrásokat az önkormányzatnak, hanem a központi adóterhek csökkenése mellett a helyi adózás feltételeit teremti meg. Tehát, ha nem is tekinthetjü k megoldottnak ezt a kérdést, és messze elmaradnak az önkormányzati finanszírozási források között a magyar önkormányzatok, mondjuk, a nyugateurópai önkormányzatoktól, ahol az összes finanszírozási forráson belül átlagosan 50 százalék a helyi források ará nya; a magyar önkormányzatok ettől még messze vannak, de mindenképpen ebbe az irányba fejlődnek, és ahogy mondtam, ezt kívánatosnak is tekintem. De egy ilyen típusú eltolódás azt jelenti, hogy tovább növekszenek az egyes önkormányzattípusok közötti egyenlő tlenségek a bevételi és a forrásszerzési lehetőségeket illetően. Attól függően, hogy egy önkormányzat területén milyen típusú gazdasági tevékenységek vannak, kétféle meghatározó forrásban is jelentős eltérések jelentkeznek. Az egyik a személyi jövedelemadó visszaforgatása az önkormányzatok részére, a helyben lakók által fizetett személyi jövedelemadó meghatározott részének az önkormányzat általi fölhasználása, a másik az iparűzési adó vagy általánosabban véve a helyi adók meghatározó jelentősége. Mind a két eset azt mutatja, hogy ahol szélesebb körű gazdasági tevékenységeket folytatnak, ahol több a termelő tevékenységet folytató vállalkozás, azok az önkormányzatok lényegesen kedvezőbb helyzetben vannak a forrásgyűjtés szempontjából, mint azok az önkormányzat ok, ahol nem jelentős a helyi iparűzés, a helyi vállalkozások száma, a települések inkább alvótelepülésként, üdülőtelepülésként vagy más jelleggel léteznek, működnek, és a munkavállalók elsősorban eljárnak onnan más településekre dolgozni. Ha tehát ezt vég iggondoljuk, akkor látjuk, hogy miközben nagyobb jelentőséget szánunk a helyi forrásoknak, gondoskodni kell arról is, hogy a bevételt kapó, szerző helyi önkormányzatok ne kerüljenek végletes helyzetbe, megoldhatatlan finanszírozási helyzetbe. Olyan kiegyen lítő rendszert kell tehát működtetni, amely miközben megengedi, hogy nagyobb jelentőséget kapjanak a helyi források, azonközben a kedvezőtlen bevételszerzési lehetőséggel, potenciállal rendelkező önkormányzatoknak valamilyen csatornán keresztül többletfina nszírozási forrást biztosítana. (11.00) Látjuk azt is, hogy az elmúlt évek költségvetéseiben egy ilyen törekvés is megjelenik. Megint csak két számot hadd említsek: az 1995ös költségvetés ilyen kiegyenlítési céllal körülbelül 6,5 milliárd forintot fogalma zott meg, a '98as javaslat már 33 milliárd forintról beszél. Tehát itt pár év alatt gyakorlatilag meghatszorozódott az ilyen célra fordítandó összeg. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ez messze nem elegendő a kiegyenlítés tényleges megvalósítására, csak arra jó, hogy valamelyest enyhítse a különbségeket. Persze a cél az is, hogy enyhítse, s nem pedig az, hogy teljesen megszüntesse a különbségeket, ugyanakkor látni kell, hogy a jelenlegi kiegyenlítési rendszer kicsit sötétben tapogatódzik. Nincsenek világos, po ntos adataink arra nézve, hogy melyek a valóban rászorult önkormányzatok; melyek azok az önkormányzatok, amelyek saját elhatározásuk folytán nem szereznek elég helyi forrást és várják a központi újraelosztásból a pénzeket; s melyek azok az önkormányzatok, amelyek ténylegesen nincsenek abban a helyzetben, hogy helyi forrásokat gyűjtsenek és ezzel finanszírozzák a saját tevékenységüket. Az 1997. év lesz az első olyan év, amikor a vállalkozások bevallásai lehetőséget fognak teremteni arra, hogy a kormányzat me gfelelő alapadatokkal rendelkezzen arra nézve, hogy milyen az egyes önkormányzatok bevételszerzési potenciálja, ha úgy tetszik forrásgyűjtési ereje. Ha igaz az, hogy 1997. az első ilyen év - hiszen visszamenőleg '96ra, '95re nézve nem lehet olyan adatgyű jtést elrendelni és kötelezővé tenni, amely ilyen típusú adatszolgáltatást jelentene, eredményezne a vállalkozók oldaláról , akkor indokolt végiggondolni azt a lehetőséget, hogy '98ban a valós helyi adó és a valós helyi forrásgyűjtési erő lehetőségének i smerete nélkül valóban lehete olyan javaslatot elfogadni, bevezetni, amelyik a helyiadógyűjtési lehetőségekre nagyobb mértékben épít, amelyik
