Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 1 (305. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
1205 jövedelemhatárhoz kötötték, tehát azt is elvesztették. Idén is kísérletet teszünk arra, hogy esetleg kormánypárti képviselőtársaim elfogadják, félek tőle, hogy nem nagy sik errel. Az ingatlan és vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelmek adóztatása egy egészen különös történet. Az új kormány hivatalba lépése óta gyakorlatilag minden évben felfordították a törvénynek ezen részét. '95ig az ingatlanértékesítésből szárma zó jövedelmek 50 százaléka az összevont adóalap része volt, és az adótábla szerint adózott. Az, aki viszont ezt a jövedelmét saját maga vagy családtagja részére lakásépítésre kívánta fordítani, az összeg ezen részét kivonhatta adóalapjából, és csak akkor k ellett megfizetnie, hogyha egy éven belül nem vásárolt, vagy négy éven belül nem épített egy lakást. '96ban a kormány sajátos változtatást eszközölt. Egyrészt az ingatlan és vagyonértékű jog átruházásából származó jövedelmeket rendkívül kedvező, csak 10 s zázalékos forrásadóval adóztatta, és kivonta az összevont adóalapból, másrészt viszont elvette azt a kedvezményt, ami a lakásépítőknek addig megvolt. Ne felejtsük, ez a 10 százalék rendkívül nagy kedvezmény volt, ugyanis akkor az 550 000 forinton felüli jö vedelmek 44 százalékos adókulccsal, a 900 000 forinton felüli jövedelmek pedig 48 százalékos adókulccsal adóztak. Azok a családok, amelyek lakást akartak építeni ezekből a jövedelmekből, akkor is kénytelenek voltak befizetni ezt a pénzt, hogyha már az épít kezést elkezdték, és csak akkor kaphatták vissza a pénzüket, hogyha ez az építkezés befejeződött. Gondolom, nem kell részleteznem, hogy mekkora csapást jelentett ez azon családoknak, amelyek egyébként is pénzhiánnyal küszködtek ez idő tájt. 1995. november 15én én fölhívtam a kormány figyelmét, hogy ez mekkora veszély, és - szintén magamat kell idéznem - a következőket mondottam: (Dr. Takács Imre: Klasszikusok. - Derültség.) "Most egy év lehetőséget kell biztosítani a nagyoknak, akik tudják érvényesíteni é rdekeiket, hogy megszabaduljanak a jövő év utáni időszakban az adó alá eső fölösleges ingatlanaiktól, és ezt a lehetőséget a legkisebb adóterhek mellett tegyék meg." (9.10) A dolog megtörtént. Akkor államtitkár úr azt mondta, hogy: csak nem gondolom... Én komolyan gondoltam, és az adatok sajnos engem igazolnak. Néhány adat: az ingatlanértékesítésből származó adózott jövedelem 1994ben 1937 millió forint volt. 1995ben 1905 millió forint volt, és 1996ban ez az összeg több mint 20szorosára nőtt és 40 ezer m illió forint lett. Ennyi összeget vontak ki 10 százalékos adóval tulajdonképpen az adózás alól. Azt hiszem, érdemes megjegyezni ezeket a történeteket és adatokat. A kormány által most beterjesztett törvénytervezet - tavaly ugyanis egy év után módosították ezt a tervezetet, és 20 százalékra növelték az adókulcsot - most egy teljesen új koncepciót tár elénk. Ennek értelmében 6 éven belül 20 százalékkal adóznak ezek a jövedelmek, 6 év után pedig az adózandó jövedelemből 10 százalékokat évente le lehet vonni, e bből adódóan 15 év után teljesen adómentes az ingatlanértékesítésből szerzett jövedelem. Indoklás nincs. Sajnos a lakásépítők kedvezményeiket megint nem nyerik vissza. Ez még súlyosabb! A törvénytervezet indoklásában és államtitkár úr expozéjában erős hang súlyt kapott a nyugdíjrendszer átvezetésének szükségszerűsége. Ez így igaz. A kormány 2009 után adóztatni fogja a nyugdíjakat, és ez az úgynevezett átvezetés ezt szolgálja. Eszerint a nyugdíjjárulék címén befizetett összegek 6 százaléka levonható lesz az a dóból. Szeretnék egy példát mondani, hogy mit jelent ez forintban. Ez egy kedvezmény természetesen, és ez a kedvezmény - függetlenül a jövedelemtől - mindenkit érint. Így akinek 30 ezer forintos jövedelme van, az 450 forintos kedvezményt kap, akinek pedig 300 ezer forintos jövedelme van, tízszer ennyit, 4500 forint kedvezményt kap. Azt hiszem, hogy ez a kedvezményrendszer megint csak nem a szegényeket szolgálja. Európában 17féle módszert ismernek ennek a kezelésére, ilyet egyetlenegyet sem. Egyébként ezt a kérdést Kis Gyula barátom részletesen fogja önök elé tárni.
