Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 30 (304. szám) - A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÉPE BÉLA (Fidesz):
1199 A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mai ülésnapunkat befejeztük... (Akar László: És a zárszámadás?) - befejeztük volna, ha nem lenne hátra az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása . Az előterjesztést T/4770. számon, az Állami Számvevőszék jele ntését T/4770/1. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4770/214. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Két képviselőtársunk jelezte írásban előre hozzászólási szándékát, de közülük csak Csépe Béla képviselő úr, Fidesz, van jelen. Megadom a szót. CSÉ PE BÉLA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Külön megköszönöm azon képviselő urak jelenlétét, akik még itt vannak, megköszönöm államtitkár úr jelenlétét is, és engedjék meg, hogy néhány gondolatot kifejtsek ebben a szűk körben. Természetesen megköszönöm elnö k úr jelenlétét is. (Az elnök bólint.) Engedjék meg, hogy ebben a szűk körben azért kifejtsek néhány gondolatot a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt szeretném itt, ezen a késői órán rövi den elmondani, hogy figyelemmel kísérve az eddigi hozzászólásokat, feltűnt nekem egy jelentős interpretációs különbözőség a kormánypárti és az ellenzéki képviselők hozzászólásai között, ami a dolog érdemét illetően nem lényegtelen. Egy költségvetés végreha jtása nagyjából két témakörre tagozódik, ezzel mindenki így van. Az egyik az elmúlt év gazdasági eredményeinek rövid taglalása, értékelése, a másik pedig a szorosabb értelemben vett végrehajtás, azaz a megfelelőség vizsgálata, hogy az államháztartási törvé ny előírásainak mennyiben felel meg a végrehajtás. Nos, ez a két témakör különböző módon és különböző hangsúllyal jelent meg a kormánypárti, illetőleg ellenzéki képviselőknél. Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy a kormánypártiak elsősorban a gazdasági eredmények taglalására helyezték a hangsúlyt, az ellenzékiek pedig - hiszen itt bizonyos számonkérési lehetőség van - a megfelelőségre. Ezzel kapcsolatban azt szeretném itt elmondani - amire azt hiszem, még egyetlen hozzászóló sem tért ki így, szembeállítva ezt a ké t nagyjából egyforma témakört , hogy a gazdasági helyzet értékelése, kiemelve belőle bizonyos mutatók javulását, érdemben semmiképpen nem befolyásolhatja a megfelelőséget. Tehát nem lehet felmentést adni bizonyos előírások alól azon az alapon, hogy a gazd asági élet kedvező változásairól adtak számot a kormánypárti képviselők. Úgy gondolom, hogy elég jelentős összefüggés ez, amire itt fel kell hívnom a figyelmet. A másik: a kormánypárti képviselők a gazdasági eredmények értékelésénél általában rámutattak bi zonyos mutatók kétségkívül meglévő és örvendetes javulására, az emögötti háttérre s a többi. Hozzá szeretném tenni azonban azt, hogy egyre inkább utat kell törnie magának egy ennél globálisabb értékelésnek, hiszen most már a közgazdasági értékeléseknél a f ejlettebb országokban sem szorítkoznak kizárólag bizonyos mutatók helyzetének alakulására, hanem egy globális értékelést kezdenek alkalmazni, amelyben igen jelentős szerepet játszik az életminőség is, amelynek aztán nagyon sok alága van. Úgy vélem, hogy ne künk is ebben az irányban kell elmozdulnunk, s amikor egy évnek vége - pláne, amikor egy ciklus végén egy szakasz gazdasági eredményeit értékeljük , akkor nem lehet elvonatkoztatni ettől a globálisabb szemponttól sem. Eme megjegyzések után röviden a követ kező kritikát kell elmondanom - természetesen most már a megfelelőségre korlátozva a hozzászólásomat. Ismeretes az Állami Számvevőszék jelentése, annak
