Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP):
1055 konszenzusként elfogadott anyagból a 4. pont, amely a földtulajdon és a birtokviszonyok rendezése témakörbe tartozik. Felolvasom: "A földtulajdon- és birtokviszonyok rendezése az agrárgazdaság egyik legégetőbb feladata, amelyet a hatékony földhasználat szolgálatába kell állítani. A többség úgy látja, hogy a jövő agrárgazdaságában a magántulajdonon alapuló sokszínű birtokviszonyok lesznek egy időben jelen. A földtulajdonszerzéssel kapcsolatban markánsa n elkülönültek a vélemények. Több politikai és civil szervezet és a szövetkezeti szektor képviselői elengedhetetlennek tartják, hogy a mezőgazdasági profilú belföldi jogi személyek földtulajdont szerezhessenek, noha ez a külföldiek kizárása miatt jogalkotá si nehézségeket vethet fel. Számos résztvevő a teljes tiltás mellett foglalt állást, és csak a belföldi természetes személyek számára tennék lehetővé a földtulajdon szerzését. Egyesek javasolták a belföldi személyek földvásárlási korlátainak lazítását. A k ülföldi természetes és jogi személyek földvásárlási tilalmának fenntartása tekintetében egyöntetű álláspont alakult ki. A földtulajdonviszonyok mellett a hatékony földhasználatot elősegítő tartós földbérleti rendszer működésének feltételeit is meg kell ter emteni. Ennek során figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelés sajátosságait, elsősorban a befektetések hosszú megtérülési idejét. A tulajdon- és birtokviszonyok rendezésének alapfeltétele az ingatlannyilvántartás naprakész állapotba hozása." Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, ez akkor nem politikai határozat volt, mert ezt szakmailag is elfogadhatjuk, és szakmai alap is lehet? Ha ez alapján ítéljük meg a kormány által benyújtott földtörvénymódosítási javaslatot, akkor megállapíthatjuk, hogy azt a konsz enzust, amit ezen a nemzeti agrárprogram koordinációs fórumon a harminchárom civil, pártképviselő, országgyűlési képviselő, a Tudományos Akadémia képviselői és így tovább megalkottak, annak megfelelt a kormány által beterjesztett javaslat. Akkor joggal vet hető fel az a kérdés, hogy mi ez a politikai háttérzaj, ami tulajdonképpen a földtörvény kapcsán eluralkodott. Merthogy politikai háttérzaj van, azt kár lenne tagadni, hiszen néhány nappal ezelőtt, péntekenszombaton a nemzeti agrárprogram zárófejezete, am iről Kertész Zoltán kollégám már beszélt itt egy korábbi órában, tulajdonképpen arra volt hivatott, hogy azon a fordulón a szakma konszenzusra jusson szakmai kérdésekben. És ugye, a politika hogyan reagálta le? Úgy reagálta le a politika, hogy el sem megyü nk, szabotáljuk, vagy adott esetben nem veszünk róla tudomást. Miért? Azért, mert úgy tűnik: nem érdeke a szakmai megegyezés. Ez is egy politika - mert nincs szakmai háttere. De ha már ezt az egészet ilyen értelemben politikai színtéren tárgyaljuk, akkor n ézzük meg, amit néhány héttel ezelőtt mi már elkezdtünk mondani, hogy az agrárgazdaságot ért negatív beállítódású eredmények hogyan befolyásolták: mit okoztak neki, és az miből indult ki? Aki még emlékszik a Kupaprogramra, én elhoztam "A kormány agrárpoli tikája és programja" című anyagból a függeléket, amely azt mutatja meg, hogy a mezőgazdaság befizetései és támogatása hogyan alakult 1970től '89ig. És ebből csupán azt szeretném elmondani, hogy '84től '89ig több volt a befizetés, mint a támogatás, teh át 1984től 1989ig több pénzt fizetett be a kincstárnak a mezőgazdaság, mint amekkora támogatásban részesült. Igaza van Kávássy képviselőtársamnak, amikor azt mondja erre, hogy a kisgazdák nem szövetkezetellenesek: azt is el tudom fogadni, hogy realisták. De adjon igazat ő is, mert az előző vitában úgy láttam, hogy ezt is megteszi; vannak kisgazda képviselők, illetve kisgazda vezetők, akik néha nem vesznek tudomást a tényekről. Más is elhangzott; mégpedig olyan formában hangzott el, hogy ekkor volt az agrá rválság Magyarországon. Az agrárválság nem abban jelentkezik, hogy nagyobb a befizetés, mint amekkora a támogatás; és nem abban, hogy emelkedik a bruttó nemzeti termelés vagy mezőgazdasági termelés - erre felolvastam az adatokat , hanem abban, hogy csökke n. És való igaz, 1990től - '91en, '92n, '93on keresztül - csökkent a mezőgazdasági termelésünk: 1994ben állt meg, a '89es adatok kétharmadánál. De ez az 1989es eredmény, amiről itt szóltam - ismét a Kupaprogramban meglévő függelék alapján el lehet mondani , ez két tételből tevődött össze. Mégpedig: mintegy 1,4 millió egyéni kisgazdaság termeléséből, másodlagos termeléséből, és az akkori nagyüzemekre telepített mezőgazdasági termelésből.
