Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
104 A Magyar Demokrata Néppárt nincs ellene, hogy termelőszövetkezeti tagok is vásárolhassanak annyi földet, amit aztán saját belátásuk szerint közösen művelnek , kötnek erre - a törvényjavaslat egy másik paragrafusa nagyon helyesen mondja - akár 40 éves hosszú távú bérleti szerződést, ami megadja azt a biztonságot, amit önök annyira hiányolnak. De úgy gondoljuk, hogy önök a magyar termelőszövetkezeti tagságot ded ósoknak tekintik, olyanoknak, akik a saját érdekeiket nem képesek egyáltalán felismerni, nem képesek ennek megfelelően dönteni, ezért hogyan lehetne őket megkérni ilyenre, hogy földet vásároljanak, majd azt a termelőszövetkezet megteszi. Történt már egy il yen kezdeményezést a hatvanas években - emlékszünk a földmegváltásra. Ez azt eredményezte, hogy a termelőszövetkezet tagjai elidegenedtek a saját termelőszövetkezetüktől, és ez volt a bérmunkássá váló folyamat egyik fő indítéka, a termelőszövetkezeti tagok cselédsorba kényszerítése. Mert ne mondják nekem azt, hogy abban a termelőszövetkezetben, ahol az "egy tag - egy szavazat" elve ma is érvényesül, az a tag, akinek se földje, se szaktudása nincsen, hasonló jogokkal rendelkezik a szövetkezet gazdasági dönté sei vonatkozásában, mint mondjuk, a szövetkezet vezetője! (Francz Rezső: De van jövedelme!) Úgy gondoljuk, az lenne a helyes lépés, ha a szövetkezet valóban az eredeti szövetkezeti elvek szerinti demokratikus vállalkozás lenne mellérendelt személyekkel, me llérendelt, Nagy Tamás által megfogalmazott kis egzisztenciákkal, akik úgy gondolják, hogy piacgazdaságban közösen előbbre jutnak, és ezért szövetkeznek akár termelésre, akár feldolgozásra, kereskedelemre vagy beszerzésre. Ezt mindegyik ellenzéki párt támo gatja, el tudja fogadni - de álszövetkezeteket semmiképp sem! Akkor legyen tiszta a kép, legyen gazdasági társaság, ahol az erő, a tőkeerő dönt, és annak függvényében történnek különböző gazdasági döntések. A Magyar Demokrata Néppárt azonban azon a vélemén yen van, hogy a föld, teljesen függetlenül attól, hogy ezt a törvényt most a parlament elfogadja, függetlenül attól, hogy a népszavazásnak milyen lesz az eredménye, továbbra is spekuláció tárgya marad, egészen addig, amíg a magyar földárak egy olyan szintr e nem emelkednek, amely a spekulációt kizárja. Miért nincs NyugatEurópában spekulációs célú földvásárlás? Azért, mert a földárak magyar pénzre átszámítva 23 millió forint között vannak. Valószínűleg ezek olyan magas földárak, amelyek későbbi spekulációs nyereséget az értékesítésből már nem tesznek lehetővé, ebből adódóan szabad a földpiac. Való igaz, hogy elő vannak írva bizonyos korlátok - Dániában különösen , de egyébként az Unión belül bármelyik uniós állampolgár bármelyik országban vásárolhat földet. Nincs semmiféle kizáró ok, tehát szabad földforgalom van ebből a szempontból, állampolgárság szerint nem lehet megkülönböztetni a vevőket, a befektetőket. Pontosan azért, mert egy szerves fejlődés eredményeképp létrejött földpiac működik, ahol ilyen speku lációs vásárlásra már minimális lehetőség van, ennek a kérdésnek a kezelése közgazdasági eszközökkel is elegendő, nem okoz különösebb politikai, társadalmi traumát. Magyarországon azonban - mint hallottuk - más a helyzet. Ha csak a képviselői körzetemet em lítem - ez a VI. számú választókörzet GyőrSopronMoson megyében , körülbelül tizenöt falu az osztrák határ mellett terül el. Zsira községnek a határától körülbelül 500 méterre van Locsmánd nevezetű, ma burgenlandi osztrák falu, ahol a földárak forintra á tszámolva 1,61,8 millió forint között vannak; Zsirán, 500 méterrel arrébb pedig 200250 ezer forint között. Amíg ez az árkülönbség meglesz, és amíg Magyarország nem lesz az Unió tagja, egészen biztos, hogy a spekulációs célú befektetéseknek magyar termőfö ldben az attraktivitása óriási lesz. Ez nem zárható ki. Viszont azt sem lehet tenni, hogy a földpiacot teljesen leállítjuk, ezért a Magyar Demokrata Néppárt azt mondja, hogy helyzetbe kell hozni azokat, akiket a magyar társadalom ezen a területen valóban s egíteni akar, akár gazdasági megfontolásból, mert azt akarja, hogy a magyar mezőgazdaság az uniós csatlakozás után versenyképes legyen. Ezért kell a segítség azoknak, akik később ebből a tevékenységből kívánnak megélni. Ha ezt az elvet elfogadjuk, akkor a parlamentnek, az országnak, a kormánynak olyan programokat kell kidolgoznia, illetve elfogadnia, amelyek ezt a fejlődést segítik.
