Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
105 Legyen versenyképes a termelőszövetkezet, legyen versenyképes a magyar magánvállalkozó is, a gazda is, függetlenül attól, hogy vállalkozása milyen formában történik. Azt gondoljuk, hogy a földtörvény módosítása pontosan azokat a magyar állampolgárokat érinti, akiknek ebből a tevékenységből kellene megélni - méghozzá nem úgy, hogy egyik napról a másikra torz vállalkozási szerkezet tel, elhanyagolt, illetve elavult technológiával dolgoznak , és amikor jön az uniós csatlakozás, akkor ezeket a termelőket fogják legelőbb kiütni a piacról. Ennek veszélye óriási, ezért a földpiacot fokozatosan kellene felépíteni, helyzetbe hozva ezt a vá llalkozói réteget. Ezt az elképzelésünket fogalmaztuk meg májusban az Országgyűlésnek benyújtott életképes birtokfejlesztési programunkban. (12.10) A Magyar Demokrata Néppárt úgy gondolja, hogy teljesen mindegy, hogy a magyar mezőgazdaság milyen törvényi keretek között fogja megérni az uniós csatlakozást, ha nagyüzemei és családi vállalkozásai egyaránt versenyképtelenek. Tehát az elkövetkezendő időben pontosan erre kellene koncentrálni, ezzel a törvényjavaslattal a földpiac felszabadítása viszont azt eredm ényezné - amit szavakban egyébként mindannyian szeretnénk: ezt a vállalkozói réteget megerősíteni , hogy pontosan a tőkehiányuk, a hitelfelvevés akadálya miatt igenis ők kerülnének hátrányos helyzetbe. Képviselőtársaim szóltak arról a veszélyről is, ami n em gazdasági, hanem társadalmi veszély: ez a vidék elszegényedése. Bizonyítható, hogy azokban az országokban, ahol szabad földpiac van, korlátozás nélküli földszerzés, ott nagybirtokok jöttek létre, mert a tőke a jól felszerelt nagybirtokban fantáziát lát. Termelékenyek, versenyképesek ezek az üzemek, de általában nem vagy nagyon minimálisan foglalkoztatnak munkaerőt, s a vidékről a lakosság kénytelen a nagyvárosokba elvándorolni. Ez a délamerikai modell Európában ismeretlen, és semmiképpen sem támogatásra ajánlott itt Magyarországon. (Közbeszólások balról: Angliában, Dániában...) Angliában - hallottam a példát - az átlag birtokméret még mindig körülbelül 100 hektár körül van, vagy 100 hektár... (Közbeszólás balról: Magyarországon is.) - igen, de rögtön hoz záteszem, hogy átszámítva ezer hektárnál nagyobb birtok Angliában is elvétve akad. Ma Magyarországon többezer üzem gazdálkodik ezer hektárnál nagyobb területen. (Közbeszólás balról: Mert még nem sikerült szétvernetek.) Azt gondoljuk, hogy amennyiben ez a fö ldtörvénymódosítás megtörténik, akkor birtokos is lesz az illető, meg fogják neki hitelezni, még ha egyébként a csőd szélén álló szövetkezetről is van szó. A lényeg: a hitelező bank azt fogja nézni, hogy helyzetbe kerüle a földvásárlást illetően. Ha igen , meg fogja finanszírozni ezt a földvásárlást azért, mert mindenki tudja, hogy ennek a földnek az ára most ennyi, ennyiért lehet megvenni, s majd 10 év múlva, ha éppen tízéves futamidejű hitelt kap a vállalkozás, biztos, hogy megtérül, ha másképp nem, úgy, hogy a föld a bank tulajdonába megy át, s akkor a bank értékesíteni. Tehát vegyük észre azt, hogy a gazdasági társaságok, a termelőszövetkezetek - beleértve a külföldi és a belföldi befektetőket egyaránt - sokkal előnyösebb helyzetbe kerülnek most, és kis zorul az a réteg, amelyet legalábbis az ellenzéki pártok mindegyike szeretne a vidéken megerősíteni, ez pedig az a fajta családi vállalkozás, amelyik kellően életképes - tehát nem minibirtokokról, hanem főfoglalkozású, árutermelő, családi és társas vállalk ozásokról beszélünk, ha úgy tetszik: magyar vállalkozásokról. Azt hiszem, hogy minden társadalomnak és a parlamentnek is kötelessége, hogy ezen vállalkozói réteg számára ezt az esélyegyenlőséget megadja. Azt hiszem, hogy ez nem ellentétes az Európai Unió a grárpolitikájával, sőt annak pontosan megfelelő, ahol - mint hallottuk - nemcsak gazdasági, hanem szociális, környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek akkor, amikor az agrárpolitikát megfogalmazzák. Azt hiszem, hogy ezt nyugodtan követhetjük mi is, mert ez az agrárpolitika 2000 után is az Európai Unióban érvényes fog maradni. (Az elnök a poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Ezért - az ellenzéki pártokhoz hasonlóan - ezt a törvényjavaslatot, annak 1. §át a Magyar Demokrata Néppárt nem tudja elf ogadni, nemmel fog rá szavazni. (Taps a jobb oldalon.)
