Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1029 A külföldi, aki céget alapít Magyarországon, két szerződést köt - mondja Orbán Viktor. A mai szabályozás lehetővé tesz egy sokkal egyszerűbb módot: a külföldi vesz egy strómant - már említettem - és no problem. A külföld a földet speciális vagyontárgyként kezeli, és szigorú korlátozások mellett lehet csak megszerezni. Így igaz. Azt azonban már nem teszi hozzá, hogy e zek a korlátozások leginkább a működtetés oldaláról vannak beépítve, vagyis egy racionális gazdasági célt szolgálnak. Mondjuk, mezőgazdasági termelést folytat, életvitelszerűen ott tartózkodik stb. A fennálló tilalom óta nem csökkentek a beruházások, sőt, 1997ben éppen a mezőgazdaságban nőttek a legdinamikusabban, 39 százalék - mondja Orbán Viktor. Megint nem teszi hozzá, hogy ez a tőke az élelmiszeriparba került, és nem a termelésbe, ahol mindössze 2 százalék volt a beruházások aránya. Képviselő Úr! Az i gazat, csakis az igazat, és a teljes igazat! A föld árának emelkedésével a termékek ára a városok piacain majd megugrik - állítja. Ez valóban így lehet. Azonban a földvásárlás monopóliumának megszerzésével ugyancsak megugranak majd az árak. Ebbe az irányba hatnak a korlátozások is. A piac felszabadítása, a verseny viszont mérséklőleg hathat az árakra. Mitől fél még Orbán Viktor? Fél attól, hogy ha nagymértékben szereznek a külföldiek földtulajdont a falvakban - nem szerezhetnek, de ezt lehet állítani , akk or a fiatalok el fogják hagyni a falvakat, és elindulnak a városokba. A tőkehiány miatt sínylődő falu, a lezüllött termelőstruktúra okozza azonban elsősorban az elvándorlást. Vagyis a mai helyzet. Itt van továbbá ez a fóbia a nagybirtoktól. Indokolt ez? Há romszáz hektár - mondja a tervezet. Mellesleg ez az a birtoknagyság, amelyet az ellenzék is megfogalmazott a ma hatályos földtörvényben. Nézzük végül, hogy mi volt a Fidesz - akkor még Fidesz, és szerintem akkor még polgári párt - véleménye 1994ben! Bár m ár mások is idézték, engedjék meg, hogy hadd citáljam én is. "Nincs nyomós érv amellett, hogy a törvény a belföldi székhelyű, de külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok termőföldtulajdonszerzését megtiltsa. Ez a tilalom tovább nehezítené a földj elzálog intézményének kiépítését - utaltam már Széchenyire , és gátolná a külföldi tőke egyébként sem túlságosan jövedelmező magyarországi mezőgazdasági tőkebefektetéseit." Sőt, továbbmegy: "Azon országok állampolgárainak és jogi személyeinek, amelyek köl csönösségi alapon megengedik, magyar állampolgárok és gazdálkodó szervezetek területükön való termőföld szerzését, indokolt a tulajdonszerzés engedélyezése." Egy magát azóta polgárinak nevező párt viszont korlátoz és tilt, az általa korábban megfogalmazott nál szigorúbb feltételrendszert sem támogat. Sokat idézik az Alkotmánybíróság 35/1994. (VI. 24.) határozatát a termőföldről szóló törvényhez. Mit mond ez ki? "A törvény korlátozó rendelkezései addig alkotmányosak, amíg az elbírált korlátozások indokai tárg yilagos mérlegelés szerint fennállnak." Azt viszont nem mondja, nem is mondhatja, hogy a korlátozások akár teljes feloldása is alkotmányellenes lenne. Két alkotmánybíró különvéleményében különben még a törvényben lévő korlátozásokat sem tartja helyesnek, s őt alkotmányellenesnek mondja. Szerintük a belföldi jogi személyek kategorizálása a törvényben önkényes és ezért alkotmányellenes. Sem annak nincs alkotmányosan elfogadható indoka: a jogalkotó miért épp a felsorolt jogi személyek számára teszi lehetővé a t ermőföld tulajdonjogának megszerzését, sem pedig annak, hogy a felsorolásban nem szereplő jogi személyeket miért fosztja meg sommásan és kivételt nem tűrő módon a tulajdonszerzés lehetőségétől. Később pedig: a jogi személyeknek a 6. § szerinti kategorizálá sa önkényes, ötletszerű, diszkriminatív és ezért alkotmányellenes. De nézzük a harmadik alkotmánybíró, dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke különvéleményét is! A belföldi jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek kizárását a földtulaj donszerzésből az indokolta, hogy a külföldiek tulajdonszerzési tilalmát és a birtokmaximumot ne lehessen kijátszani. Azok a kivételek, amelyeket az megenged, ezzel az
