Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
1030 indokkal nincsenek összhangban, azaz a kivételek földtörvény szerinti meghatározásának ni ncs ésszerű indoka. Utaltam is rá, hogy bizony kijátszották és kijátsszák ezeket a tilalmakat, tehát nem a teljes tiltás, hanem a láthatóvá tétel és az ellenőrizhetőség lenne a járható út. Nézzünk a határozattal és az indokolással is egyetértő öt alkotmány bíró indokolásából is szemelvényeket! A nyolc bíróból öt értett egyet a határozattal és az indokolással is, hárman ellenvéleményüket fogalmazták meg vagy a határozattal vagy az indokolással kapcsolatban. Nézzük tehát: "Kétségtelen azonban, hogy ezzel a tör vényalkotó lemondott arról is, hogy a megvalósítás eszközeit a joggyakorlat rugalmasan kezelje, ehelyett mintegy megörökíti az átmenetileg szükséges helyzetet, hiszen változtatás csak a törvény módosításával lehetséges. - Csak nem felhívás keringőre? - Az Alkotmánybíróság elvi éllel nyilvánította ki a korlátozás átmeneti jellegét." Arra a kérdésre, hogy megtámadható lesze a törvény, ha az indokoltnál hosszabb ideig marad hatályban a korlátozás, az Alkotmánybíróság igenlő választ ad. Ha tehát a korlátozást alátámasztó ésszerű indokok már nem állnak fenn, azzal a földtörvény korlátozó rendelkezései megtámadhatókká válnak az Alkotmánybíróság előtt. "Az Alkotmánybíróság nem vonta mérlegelésébe annak elbírálását, hogy mely szervezetek részesülhetnek még alkotmán yos megkülönböztetésben. Ez ugyanis már jogalkotási folyamat lenne, amelyre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre." Most különben éppen jogalkotunk. Kétélű fegyver tehát az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozni az ellenzék részéről. Egyrészt van egy, b ár kétségtelenül kötelező erejű határozat, másrészt a határozat hangsúlyozza a korlátozás átmeneti jellegét, és bár többször is kimondja, hogy ez a korlátozás nem alkotmányellenes, azonban azt is kifejti: az indokolható pozitív megkülönböztetés - a föld le hessen azé is, aki megműveli, teszem hozzá , sőt a korlátozás feloldása is már jogalkotói feladat. Tehát a parlament hatáskörébe utalja a változtatást. Kedves Képviselőtársaim! Elnézésüket kérem, amiért ilyen hosszadalmas voltam, de úgy érzem, egyrészt ér demes volt összefoglalni az elhangzottakat, másrészt érdemes volt reagálni néhány véleményre. Egyúttal kérném a parlamentet, ne jelszavak, hangzatos szólamok, hanem a gazdasági racionalitás jegyében, a mezőgazdaság működőképesebbé tétele jegyében, a falu, a falu lakossága, a parasztság érdekében, mindannyiunk, az ország minden polgára érdekében eljárva, tárgyaljuk meg a földtörvény módosítását, és hozzunk ennek megfelelő döntést. Ne akarjuk a szent magyar föld jelszava mögé bújva - Ady szavait hadd idézzem - a magyar ugart fenntartani. Köszönöm figyelmüket és türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (20.30) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Bernáth Varga Balázs úr, Független Kisgazdapárt. Szólásra készül Szabó Imre úr, M agyar Szocialista Párt. DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy előbb néhány gondolattal Puha Sándor képviselő úr felszólalására reagáljak, tudniillik a Független Kisgazdapárt képviselő i által, de mondhatom, hogy az ellenzéki képviselőtársaim által előadottakkal én mindenben egyetértek. Az a szó, hogy részükről “csúsztatás” volt, azt hiszem, nem volt benne több csúsztatás, mint amit éppen Puha Sándor képviselőtársam előadott nekünk. Mind enekelőtt emlékeztetném képviselő urat: a Független Kisgazdapárt újjáalakulása óta mindig a tulajdon volt az elsődlegessége, a tulajdon körén belül mindenekelőtt a termőföldingatlan tulajdonjogának a rendezése. A tulajdonrendezést elsősorban azért tartottu k elsődlegesnek, hogy egy rendezett mezőgazdaság alapjait vesse meg az akkori kormány. Kérem, a földkérdésben a Független
