Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1027 Most pedig engedjék meg, hogy áttérjek a törvény körüli politikai hullámverésre, néhány képviselőtársam érvrendszerének bírálatára, esetenként puszta indulataik visszautasítására! Torgyán doktorral kezdeném a sort. Idézet szeptember 9ei beszéd éből: "a kormány sunyi szándékkal félrevezesse a lakosságot, és befejezze azt a folyamatot, amelyet a privatizációval kezdett el" - mármint ezt nem engedik meg a Kisgazdák. Tehát, le a privatizációval! Nem a mértéket, a technikát vagy az esetleges visszáss ágokat bírálja, hanem magát a magánosítást, az alapvetően magántulajdonon alapuló gazdasági viszonyok kialakítását. Csak nem az állami tulajdont kívánja visszaállítani? Milyen más tulajdoni forma van ugyanis a magántulajdonon kívül? Esetleg csoporttulajdon , kolhoz, szövetkezet? Esetleg egy szájból akar hideget és meleget fújni, amivel pár perccel később ő maga vádaskodik? A gazdasági társaságok gyakorlatilag minden korlát nélkül szerezhetnek földtulajdont - állítja később. Öt év helyben lakás, szakértelem e lőírása, maximum 300 hektár - sorolja a törvénytervezet a korlátokat. Vagy nem olvasta a javaslatot, vagy nem mond igazat. Szeptember 16i beszédében az európai integrációról és Szent István királynak fiához intézett intelmeiről szól, arról már nem beszél, hogy az idegenek befogadására, a toleranciára is inti fiát, Imre herceget. Ha nem kerülhetnénk be az első körben az Unióba, akkor elmaradásunk akár évszázadosra nőhetne. Az ország eminens érdeke ehhez a közösséghez tartozni. Teljesen igaza van, csakhogy a z általa alkalmazott retorikával, az általa megfogalmazott gazdaságpolitikával, egy harmadik utas gazdaságpolitikával legfeljebb a harmadik világba juthatunk el. Jogharmonizáció az EU szabályozásával, tisztelt képviselő úr. A mezőgazdaság talpra állítását nem lehet népszavazással megoldani. Bizony, így van. Ezért volt káros szerintem az ellenzék kezdeményezése a népszavazásról. A szövetkezeti gazdálkodási forma a kommunista társadalom gazdasági formája - állítja Torgyán doktor. Biztos igaza van, hiszen olya n eredendően kommunista államokban, mind például Dánia, a szövetkezés alapvető és meghatározó a mezőgazdaságban. Egy szövetkezetből akárhány gazdasági társaságot lehet létrehozni - állítja Torgyán doktor. Azt már nem teszi hozzá, hogy ezek közül csak egy j ogutód társaság vásárolhat földet. Egy jogállamot onnan lehet megismerni, hogy nemcsak hoz törvényeket, hanem betartja azokat - hangoztatja ugyancsak. Azt már én teszem hozzá, hogy betartható és ellenőrizhető törvényeket hoz, továbbá olyanokat, amelyek a g azdaság, a nemzet érdekeit szolgálják, és a hatékony gazdálkodás, a jobb működés feltételeit teremtik meg. Nem jelszavak, hanem a gazdasági racionalitás, nem elvont fogalmak, hanem a nép, az ország érdekeinek oldaláról közelíti meg a problémákat. Hiszen a zsebszerződéseket az ellenzék által oly jónak tartott, most hatályos földtörvény indukálta, és ellenőrizhetőségüket is éppen ez nem tette, teszi lehetővé. Már említettem ezzel kapcsolatban a tervezet 1. § (7) bekezdését a semmis szerződésekről, a 4. § (6) bekezdését a haszonbérleti jog bejegyzéséről, vagy a 6. §t az érvényes jogcímű földhasználatról és hiányának szankcionálásáról, vagy a helyi társadalom kontrolljának megerősítését a birtoknagyság vonatkozásában, esetleg a bérleti díjnak a helyi adók alapj ává tételénél. A szeptember 16i ülésnapon először a népszavazás kérdéseiről polemizál. Szerinte az ő kérdésüket kell feltenni szavazásra. Az nem zavarja, hogy a kérdés rossz magyarsággal van megfogalmazva, többek között nincs helyén benne az alany és az á llítmány. Nem talált a magyarságára oly büszke és literátorokban bővelkedő ellenzék magyarabbul hangzó formát? Vagy miért kellett e két kérdést összekeverni? Nem lehetne őket különkülön megfogalmazni? Csak nem azért a rossz magyarság és a kevert kérdések, hogy ne tudja az állampolgár, miről is van szó, és elhiggye, hogy a külföldiek földtulajdonszerzését, a haza áruba bocsátását kell megakadályoznia? Csak nem efféle ördögi megfontolások fogalmazták ilyen módon az ellenzéki kérdést? Az ezredfordulóig szüksé g van a tulajdonszerzési korlátozások fenntartására, mivel a jelenlegi földpiaci megnyilvánulások döntően spekulációs jellegűek - mondja Orbán Viktor. Csak nem a
