Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
1026 Lehetővé teszi a törvénytervezet továbbá a jelzálogjog érvényesülését a termőföld esetében is. Elevenítsük fel Széchenyi István gróf esetét a bécsi Arnstein- és Eskelesbankházakkal, akik udvariasan vissza utasították hitelkérelmét, mivel birtokai törvényi korlátok miatt csak korlátozottan voltak forgalomképesek - ősiség , és így emiatt nem juthattak volna hozzá hitelük ellenértékéhez. Ezen irányú tapasztalatai is késztették a legnagyobb magyart egyik alapm űvének, a Hitelnek a megírására, amely a szabad birtokforgalom gátjainak megszüntetéséről is értekezett többek között. Megint csak elviekben beszélnék arról, hogy a gazdasági élet megkötéseihez, a szabad forgalom és tevékenység korlátozásához elsősorban a kommunista eredetű és az erősen konzervatív politikai és gazdasági felfogások ragaszkodnak. A családi birtokok forgalomképességét korlátozta a náci Erbhofgesetz és a Gömböskormány parasztgazdaságokra vonatkozó szabályozása is. Szó l a tervezet arról is, hogy a földtulajdont szerzett jogi személyiségű társulat megszűnése esetén sem szerezhetnek földtulajdont azok, akik különben nem jogosultak annak megszerzésére, tehát külföldi magán- és jogi személyek. Semmis, tehát érvénytelen az o lyan szerződés, amely szerint külföldi a termőföld tulajdonát megszerezheti. (20.10) Ez különben majdnem szó szerint így szerepel az oly sokat idézett 35/1994. (VI. 24.) alkotmánybírósági határozatban is, a tulajdonszerződés korlátozásába ütközés szerződés semmis, mondja ez. Csak láthatóvá kell tenni, mármint a szerződést. Íme egy passzus a tervezetben a zsebszerződések érvénytelenségéről, amelyek természetesen különben enélkül is érvénytelenek. Szabályozza a tervezet a termőföldszerzést más célú hasznosítá s esetén is, ugyancsak szigorú korlátokat állítva. Szabályozza az elővásárlási és előhaszonbérleti jogot a föld használóját, megművelőjét részesítve előnyben. Szabályozza a haszonbérlet időtartamát, megemelve a leghosszabb bérleti időt negyven évre, és me gszabva a legrövidebb bérlet idejét öt évben, nagyobb termelési biztonságot, kiszámíthatóbb gazdasági helyzetet teremtve ezzel, és védve a termőföldet is a kizsarolástól. Haszonbérleti jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni, mondja a tervezet. Újabb horogütés a zsebszerződéseknek. Ehhez hozzáteszem, hogy a földbérlet díja a tervek szerint jövőre a helyi adóbevétel tárgyát fogja képezni, tehát éppen a helyi társadalomnak lesz a bérleti jogviszonyokra nagyobb rátekintése és anyagi érdekeltsége is. Ugyancsak a zsebszerződések ellen irányul a tervezet 6. §ának a jogcím nélküli használatról szóló kitétele. Amennyiben ugyanis valaki nem tud vagy nem akar jogcímet igazolni, vagy más célra hasznosítja a termőföldet, az földvédelmi bírságot és földvédelm i járulékot köteles fizetni, amelyek adók módjára hajthatók be. Végül felhatalmazást ad a miniszternek a talajvédelmi előírások részletes szabályozására éppen a termőföld védelme érdekében. A tervezet meghatározza a talajvédelmi hatóságok fórumrendszerét, és a törvény harminc nappal a kihirdetés után lép hatályba. Erről szól tehát a tervezet. Ezekről szól mindössze négy és fél oldalon, tizenkét paragrafus terjedelemben. Ennél azonban lényegesen több indulat rakódott rá, és okozott igen nagy politikai hullám verést. Hangzottak el érvek és ellenérvek, megfontolandóak és naivak, szakszerűek és indulati töltésűek, igazak és sandák. Nézzük most röviden, miről nem szól a törvény tervezete! Nem szól például a mezőgazdasági termelés másik fontos és nélkülözhetetlen e leméről, a támogatási rendszerről, annak feltételeiről, ellenőrizhetőségről, az információhoz jutásról mindkét oldalon, az őstermelői igazolvány, kamarai tagság, társulatok, ellenőrizhetőség kérdéséről. Vagyis csak az egyik pillér ez a tervezet a jövedelme ző és versenyképes, hatékony mezőgazdaság megteremtéséhez. A többi pillért, remélem, sikerül még az idén megépítenünk, megerősítenünk többek között az agrárgazdaságról szóló törvényben, a költségvetési törvényben, a bortörvényben vagy a kamarai törvény mód osításában.
