Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 8 (292. szám) - Balsay István (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Mitől beteg a magyar foci?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
974 Köszönöm szépen. Interpelláló képviselőtársunk nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkár úr válaszát 177 igen szavazattal, 46 nem szavazattal, 13 tartózkodás mellett elfogadta. Balsay István (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - "Mitől beteg a magyar foci?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Balsay István úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: "Mitől beteg a magyar foci?" címmel. Megadom a szót Balsay István képviselő úrnak. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház ! Tisztelt Államtitkár Úr! Természetesen a magyar foci több mindentől beteg, de ennek megállapítására dr. Mezei György és más labdarúgó szaktekintély alkalmasabb, mint én. Ennek egy szeletét szeretném felvillantani. Az országban sok sportegyesület és gazdá lkodó szervezet alkalmazta három évvel ezelőtt a DunaholdingSzentgotthárd Kft. által kidolgozott módszert prémium kifizetésére. A sportolók néhány forintért kötvényeket vettek, amelyeket jóval drágábban adtak tovább a klubjuknak. A különbözet után nem sze mélyi jövedelemadót és járulékokat, hanem 10, később 20 százalékos forrásadót fizettek; ügyes megoldás, ha erre jogszabály lehetőséget ad, és főleg akkor, ha az állam csak néhány kiemelt fővárosi egyesületet támogatott és támogat. Az APEH szerint e színlel t szerződés nem valódi kötvényvásárlás, tehát be kellett volna fizetni a kötelező adókat. Több sportklub ellen indult eljárás, de bírói szakaszba csak Fejér megyébe jutottak el az ügyek, a többi megyében eltérő megoldásokat találtak. Tudomásom szerint azon ban annak, hogy több megyében is eljárás indult volna, több oka is van. Az egyik, hogy néhány kiemelt egyesületnél, ahol a Dunaholdingtechnikát alkalmazták, nem is vizsgálódott az APEH, vagy nem állapított meg jogszabálysértést. A másik, hogy az élelmeseb b egyesületek magukra vállalták az elmaradt közterhek befizetését a játékosok helyett, majd mezcsere helyett táblacserével új egyesületet hoztak létre, ahová már a tartozásokat elfelejtették átvinni, vagy a követelés az egyesületen nem volt végrehajtható. Vannak olyan játékosok, akik sportpályafutásuk alatt több fővárosi és vidéki klubban is megfordultak; ügyükben az játszik döntő szerepet - és ez érdekes , hogy jelenleg melyik egyesületnél sportolnak, illetve hol van állandó lakhelyük. Az a hír is járja, hogy a Dunaholding ceruzája nem fogott túl vékonyan, amikor ezt a kiváló ötletet adta. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseim a fentiek alapján a következők: Tude államtitkár úr arról, hogy egyes megyei APEHek eltérően foglalnak állást az ügyben, van olyan m egye, ahol indult eljárás, van olyan megye, ahol nem indult eljárás? Mindkét változat esetében fennáll, hogy van, ahol a munkáltatót marasztalták el, és van, ahol a munkavállalót, azaz a játékosokat. Miért ez a negatív diszkrimináció? Vane tudomása arról, hogy van olyan egyesület, amely az APEH által kirótt bírságokat, adóhátralékot magára vállalta, majd utána nevet változtatott vagy csődöt jelentett, és így a közterhek soha nem kerülnek befizetésre? Vane tudomása arról, hogy az ötlet kiagyalóját is felke reste, esetleg megbírságolta az APEH, avagy a tippadó tisztes haszonnal zárta ezt az ügyet, amelynek mások isszák a levét?
