Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Bejelentés a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4314. szám) részletes vitára bocsátásának és részletes vitájának elhalasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - PANCZA ISTVÁN (FKGP):
90 A következő: az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat Csongrád Megyei és Szeged Városi Intézete 1996. június 28án, július 24én és október 7én kelt szakhatósági állásfoglalásaikban súlyos hiányosságot állapítanak meg a piac működésével kapcsolatosan, és a megnövekedett forgalomra való tekintettel az ÁNTSZ megyei intézete kezdeményezi az ellenőrzésre jogosult szentesi jegyzőnél a piac regisztrációs engedélyének felülvizsgálatát a 35/1995. kormányszámú rendelet 2. § (4) és (5) bekezdésére hivatkozással. A szentesi jegyző 1997. március 7ig semmilyen intézkedést nem tesz. A törvényesség feltételeinek megteremtése, mint később látható, 600 millió forint, tehát mint látható, nincs az a pénz, amely képes versenyezni a hatóság erejév el. A harmadik ilyen konkrétum: időközben Szeged város jegyzője korábbi, 1995. október 16i tájékoztatásával ellentétben rádöbben, hogy mégiscsak építésügyi hatósági eljárást kell kezdeményeznie a piacon lévő épületek, építmények ügyében. Ezen eljárás mind a mai napon folyamatban van. A Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal 1995. június 8án dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter megbízásából építésügyi vizsgálatot rendel el. (21.50) A szegedi jegyző válaszában arra hivatkozik, hog y a terület az ÁRT szerint funkciójának betöltésére alkalmas, hiszen azt a szegedi közgyűlés 35/1994. számú rendelete jóváhagyta. Ezt valójában sem lakossági fórum, sem a testület nem hagyta jóvá soha, a tervlapokat meghamisították, és csak a hamis végered ményt közölték az illetékes miniszterrel. Időközben ugyanezen év áprilisában a közgyűlés elfogadott egy városrendezési tervprogramot, amelyben a dorozsmai helyszín mint nagybani piacterület elképzelése ugyan megfogalmazódott, azonban ennek jogi lebonyolítá sa nem történt meg. Ezért is nem tud a piac üzemeltetője eleget tenni a szentesi jegyző felhívásának a magasfeszültség - amely a piac felett húzódik - áttelepítésével kapcsolatosan, illetve pont ezért vált nyilvánvalóvá a hamisított ÁRTtervlap, hiszen jog szerint a terület még közpark, közút, illetve csak töredékében intézményterület. Ugyancsak korábban megküldtem miniszter úrnak a Csongrád Megyei Bíróság ítéletét, a helyszíni szemlén készült jegyzőkönyvet, illetve a fotókat. Ezek kellőképpen reprezentáljá k a helyszínen jelenleg is uralkodó állapotokat, alátámasztva ezzel a sajtóban megjelent lakossági kifogásokat, állításokat. Ezen kifogások, panaszok a médiák vonatkozásában természetesen nem teljesek, főleg nem az önkormányzathoz és a hatóságokhoz érkező kifogások tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak korábban megküldtem azokat a dokumentumokat, amelyek egyértelműen bizonyítják a hatóság szándékos mulasztásait, csúsztatásait, a miniszter úr félretájékoztatását is eredménye ző összefonódást, amelyek bizonyítják a törvénysértést, ami sem hatósági, sem gazdasági, sem politikai szempontból nem magyarázható. Személyesen is nap mint nap tapasztalom az ott uralkodó káoszt - ugyanis arrafelé lakom , a piac melletti úton az átmenő k özlekedés csak 1520 perces várakozás elteltével lehetséges, mert az úttestet elállják az árusok, a kereskedők járművei. A piac már régen kinőtte önmagát. És hogy milyen áldatlan állapotok vannak, hogy milyen körülmények között árulják ma, 1997ben Magyaro rszágon az élelmiszereket, arról a miniszter úrnak megküldött fényképek fényesen tanúskodnak - piszok, mocsok, sár, szennyvíz mindenfelé a piac területén. Ezek a fényképek a piac bírósági szemléjén készültek, ahol a résztvevők el voltak szörnyülködve az ot t talált állapotoktól. Az utóbbi néhány hónapban keletkezett hatósági állásfoglalások is bizonyítják, itt nem konkurenciaharcról van szó, hanem valamilyen megfoghatatlan egyéb érdekről. A kérdés kulturált megoldása érdekében felvettem a kapcsolatot a szakt árcával, a Földművelésügyi Minisztériummal, és nemcsak hatósági, de szakmai, gazdasági tekintetben is olyan megoldás kidolgozását próbáltam kezdeményezni, amelyre vonatkozóan egyértelműen pozitív fogadókészséget tapasztaltam. A megyének, a régiónak és Szeg ed városának ezen ügy korrekt megoldása olyan kardinális gazdasági kérdés, amely kihat a régió egész mezőgazdasági fejlődésére,
