Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 1 (290. szám) - A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé... - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
848 eljutottunk arra a szintre, amit még a kormán y sem akart. Köszönhető ez ennek a privatizációs politikának. Itt most már tényleg tüzet oltani és valamelyest a kárt enyhíteni szükséges, hacsak nem akarja a kormány magát és az országot egy olyan lehetetlen helyzetbe manőverezni, amikor nem lesz kivel tá rgyalnia például a gázár ügyében érdemben, mert a gázexportőr és a szolgáltató a személyében is ugyanaz, nem lehet rendesen érdekstruktúrák szerint megfogalmazni a kérdéseket. Azt gondolom, hogy a 10. pontban megfogalmazott módosító javaslat, nevezetesen, hogy a szavazatelsőbbségi részvény csak névre szóló részvény lehet, viszonylag kézenfekvő. Azonban hangsúlyozom, hogy még egy sor ötlet van ami a szavazatelsőbbségi részvényhez kapcsolódik, ami kézenfekvő ugyan, de nem lehet megkerülni ezeknek a szabályozá sát, hiszen a szavazatelsőbbségi részvény jogi konstrukciója most fölöttébb bizonytalan. Ennek kapcsán egy sor módosító indítvány megfogalmazása, úgy gondolom, célszerű a tisztelt Ház részéről. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Áttérnék a mellékletre, mert azt is eb ben a vitaszakaszban tárgyalja a parlament, és a melléklet is, amely a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok állami részesedését szabályozza, illetőleg mondja ki, nyilván az egyik legtöbbet módosított része lesz ennek a törvénynek. Ezzel kapcsolatb an szeretnék néhány kommentárt a melléklethez és az általam beadott csatlakozó módosító indítványokhoz szólni. Előrebocsátom, hogy az általam beadott csatlakozó módosító indítvány néhány olyan esetben fogalmaz meg állami tulajdonrészt, amely már azóta elmú lt. Például néhány szolgáltató esetében nincsen az államnak 25 százalék plusz 1 tulajdonrésze. Nyilvánvalóan ezt úgy kell akkor értelmezni, hogy itt szükségesnek tartanánk azt, hogy a szolgáltatóban 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedése legyen az á llamnak, és nem lehet ezt más módon kifejezni, minthogy ilyen módosító indítványt ad be az ember. Ennek a módosító indítványnak nyilván minden következménye fölöttébb kétséges, és a költségvetés által nehezen vállalható, hiszen itt, mondjuk, hogyha ezt fog adná el a parlament, ez azt is jelenthetné ad absurdum, hogy vissza kéne vásárolni a részvények egy részét. Azonban - példának okáért, hogy egy kicsit ironizáljak is - ez nem is lenne olyan rossz üzlet feltétlenül, hiszen például tudjuk azt, hogy bár az ál lam, például az általam 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedést kívánatosnak tartó Tigáz Rt.ben a saját részvényeit 270 százalékon értékesítette az Italgas felé, ugyanakkor viszont az önkormányzatok a náluk lévő üzletrészeket az Italgasnak átlagosa n 20 és 40 százalék közötti névértéken értékesítették, tehát ad absurdum még azt is mondhatom, hogy ha az állam itt megszívleli az ellenzék tanácsait, akkor még jó üzletet is csinálhat, mert utána ezt lehet, hogy még nagyobb haszonnal, vagy később egy norm ális körülmények között bekövetkező privatizációban nagyobb haszonnal kecsegtetve adhatná el. Az kétségtelen, hogy az én módosító indítványom azt fogalmazza meg például, hogy a gázszolgáltatóban 25 százalék plusz egy szavazati, illetőleg 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedés szükséges, hasonlóképpen az áramszolgáltatók esetében. Ez amiatt van, mert a mi elképzelésünk az egész privatizációval kapcsolatban teljesen ellentétes volt a kormányéval, és ezt ebben a törvényben csak ilyen suta módon lehet jel ezni. Ahogy a kormány egy sor kérdést teljesen elképesztő és suta módon próbál szabályozni ebben a privatizációs törvényben - nyilvánvaló például, hogy az általam említett szavazatelsőbbségi részvény alapjogi konstrukciójának kidolgozása a Gt.be tartozik és nem a privatizációs törvénybe , mi kénytelenek vagyunk ehhez alkalmazkodni, mert nem mi terjesztjük elő a törvényeket, hanem a kormány. Ezért a kormány által ránk kényszerített suta megoldásokban próbálunk valamit evickélni. Azt az ellenérzésünket, ami a kormány privatizációs politikáját illeti, úgy próbáltam én jelezni és megfogalmazni a Fideszfrakció nevében, hogy azt jeleztem, hogy a gáz- és áramszolgáltatók esetében a 25 százalék plusz egy tulajdonosi részesedés megtartását látjuk mi szükségesnek. Az indoklásban kifejtem a kapcsolódó módosító indítványnál, többek között ezt az indokolja, hogy a mi elképzelésünk szerint a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon egy része lehetne forrásoldalon, hiszen ezek az ágazatok azért hosszú távon mindenképpen hoznak nyereséget, főleg a kormány ígéretei kapcsán, amely például a szolgáltatók esetében tőkearányos 8 százalékos
