Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - A kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
85 tehát világos határai vannak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a jogágaknak. Egyazon jogágon belül nagyon szerencsétlennek tartanám, hogyha egy 150 éves közjogi (Az elnök a csengő újbóli megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) intézményt, közjogi megoldást, közjogi technikát - aminek megvan a maga világos tartalma - valami egész más értelemben is ugyanazon a jogágon belül alkalmaznánk. Elnézést az idő túllépéséért. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége, két percben. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tulajdonké ppen vissza is léptem volna a kétpercestől, hiszen Salamon László időközben elmondta a választ. Az ellenjegyzés nemcsak közjogi fogalom: ez egy általános jogi fogalom. Azt jelenti, hogy valaki egy más által készített valamilyen dokumentumot ellenjegyez, ez zel azért bizonyos felelősséget vállal. Utána ő elmondta az egyéb jogi példákat: például az ügyvédi ellenjegyzés egy szerződésnél, vagy egy társasház alapító okiratánál teljesen hasonló jellegű; csak a miniszteri ellenjegyzésre nem lehet leszűkíteni ezt a fogalmat. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne valaki még szólni a vita e szakaszában. (Nincs ilyen irányú jelzés.) Ilyen jelzés nincs, a vita e szakaszát lezárom. A harmadik vitaszakasz következik, az ajánlás 3745. terjedő pont jai alapján. Megkérdezem, ki kíván szólni a vita e szakaszában. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, Fidesz. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Egyetlenegy pontról egy rövid megjegyzés erejéig: a 37. pontról kívánok szólni, melyben Rubovszky György és Dávid Ibolya képviselőtársaimmal a fegyelmi vétség szabályozási eszközének a mellőzésére tettünk indítványt, lényegében ugyanazzal az indoklással, amit már az összeférhetetlenségi eljárás kapcsán említettünk; még azzal a további indokkal alátámasztva és ki egészítve, amit az általános vitában is elmondtunk, nevezetesen: ilyen tisztségeknél a fegyelmi eszközöknek, a fegyelmi eljárásnak, a munkajogi eszközöknek az alkalmazása az alkotmányos megoldásoktól idegenszerű. A kérdés az, lehete más úton szabályozni a zokat az egyébként általunk is helyesnek és indokoltnak tartott célkitűzéseket, amelyeket ez az eljárás ebben a javaslatban biztosítani kíván. Úgy gondoljuk, igen; úgy gondoljuk, a fegyelmi vétséget elkövető közigazgatási államtitkárral szemben - ha annak valóban komolyabb súlya van , nem megrovást, nem illetményelvonást, nem illetményvisszavonást, nem a köztisztviselői törvényben meghatározott külön juttatások csökkenését és megvonását kell alkalmazni, hanem egész egyszerűen fel kell menteni. (21.30) Nem kell emiatt külön egy hivatalvesztés elnevezésű fegyelmi következményt létrehozni, hanem fel kell menteni, és majd szépen beleírják a felmentésbe, vagy a kísérőlevélben közlik vele, hogy milyen magatartás miatt jutott a felmentésre jogosult arra a belátás ra, hogy őt felmenti. Mivel a felmentésben megjelenik az indok - vagy a felmentést kísérő iratban , rendeződik az a kérdés is, hogy akit egyébként a munkajog világában fegyelmivel küldenek el, az végkielégítés, juttatás s a többi szempontjából nem számíth at - hogy így mondjam - kedvezményekre, nem számíthat támogatásra. Köszönöm, ennyi. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
