Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 30 (289. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF):
638 Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, Fides z. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Arra a mondatra szeretnék reagálni, hogy kompromisszumot kellett kötni, hiszen az eredeti elképzelés az volt, hogy tiszta tőkefedezeti rendszer legyen a mai felosztókirovó nyugdíjrendszerből. Én azt mondom, hogy kompromisszumot kötni nem lett volna kötelező, ha önök nem felejtik el azt, hogy már 1991ben megszületett egy országgyűlési határozati javaslat, illetve megszületett az a határozat, amely mögött már eleve ha tpárti kompromisszum volt. (16.20) Ennek a határozati javaslatnak, amelyet önök hajlamosak elfelejteni, például az lett volna az előnye, hogy az átmenet nem járt volna olyan drasztikus költségekkel, olyan drasztikus kiadásokkal. Hiszen a jelenlegi rendszer re való áttérés is bevallottan - a Pénzügyminisztérium egy sajtótájékoztatóján hallottuk - a jövő évben például 20 milliárd forintba kerül, és ez csak az első év, s ez egyre magasabb lesz, egyre duzzad majd ez a költség. Tehát nem kellett volna ettől a hat ározati javaslattól eltérni, nem kellett volna kompromisszumokat kötni egy igen veszélyesnek ítélt... - és ezt NyugatEurópa országaira értem, amelyek már úgy döntöttek, hogy nem térnek át a kötelező tőkefedezeti rendszerre, mert igen veszélyes. Tehát nem kellett volna ezt a kompromisszumot meghozni. A jelenlegi rendszerben is megoldható lett volna számos olyan probléma, amelyet önök most a tőkefedezeti rendszer behozatalával indokolnak. Megoldható lett volna ugyanúgy, hogy méltányosabb legyen a rendszer a munkanyugdíjpilléren belül. Megoldható lett volna a felosztókirovó rendszerben ugyanúgy az özvegyi nyugdíjaknak a rendezése. S megoldható lett volna például az a szempont, amelyet Csehák Judit képviselőtársam mondott, hogy a nők bizonyos szempontjait kell ene érvényesíteni. Nem kellett volna ehhez a kötelező tőkefedezeti rendszert behozni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Kis Gyula József képviselő úrnak, Magyar Demo krata Fórum. DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF) : Köszönöm, elnök asszony. Rendkívül röviden szólok, mert három képviselőnek is válaszolnék. Götzinger barátomnak: az, hogy rákényszerítem a szabad választásra, ez egyrészt nem igaz, mert egy részük nem szabadon válas zthat. Másrészt, ha rákényszerítem, hogy éljen a szabadsággal, engem kísértetiesen emlékeztet arra a marxista tételre, hogy: a szabadság a felismert szükségszerűség. Talán nem biztos, hogy így van, hogy kényszeríteni kell a szabadságot. Rájuk kell bízni, h ogy válasszák! (Zaj az MSZP padsoraiban.) A másik: sokkal kellemesebbnek tartom, hogy Götzinger úr helyett inkább Csehák Judittal beszélgessek, nehogy még túl bizalmasnak tűnjek Götzinger képviselő úr irányában. Szóval, kedves Judit! Az, hogy uniszex, tehá t hogy a férfinő között ne legyen különbség, ezt nem kell kitalálni és kiharcolni. Ez jelenleg is így van. Ez nem vívmány! Ha tetszik, vívmány, de nem mostani, hanem még az ön minisztersége idejéből való vívmány. Tehát ezt nem kell újra meg újra megharcol ni - az a harc volt a végső. Az pedig, hogy kompromisszum ez a mostani előterjesztés, mert csak egynegyed és nem teljes, ez engem arra emlékeztet, amikor valaki azt mondja: édes fiam, kapsz két marha nagy pofont - de köszönd meg, ha csak egyet adok! Hát e z is kompromisszum! Csak én nem vagyok képes, hogy meg is köszönjem. (Zaj az MSZP padsoraiban.)
