Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (FIDESZ):
569 Ez sok mindennek nevezhető, csak stratégiának nem, márpedig ha az állami vagyon alakítása kapcsán - mint hallottuk Bauer Tamástól - az államnak stratégiája van, akkor kívánatos, hogy ez a stratégia itt előttünk világosan megjelenjen, és ne lobbyharcok tükröződjenek az előterjesztésbe n. Tisztelt Képviselőtársak! Ha van valamilyen törvényjavaslat, amihez szükséges költségvetési hatásvizsgálat, akkor kétségtelen, hogy a privatizációs törvény feltétlenül az. Nem vitatom, hogy a jogalkotási törvényben, illetőleg a Házszabályban számos eset ben nehezen teljesíthető az egyes előterjesztések költségvetési hatásvizsgálata, hiszen, mondjuk, a nemzeti szimbólumok konkrét szabályozásához - pedig az tárgyiasult - viszonylag nehezen készíthetők el ezek a költségvetési hatásvizsgálatok, illetőleg egye s kérdéseknél tényleg nem is kéri az ellenzék ezt számon a szó szoros értelmében vagy betű szerint a kormányon. De ha van valamilyen törvény, amihez szükséges a törvények által egyébként megkövetelt és előírt költségvetési hatásvizsgálat, akkor az az állam i tulajdonban levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény és annak módosítása. Csakhogy ez nincs; vagy van, de a kormányzat valamilyen ok miatt ezt titkolja. Ugyanis a parlament és annak képviselői ezt nem kapták meg. Amit most megkapott a képvis elők egy része - nem mindenki , az egy úgynevezett háttéranyag, ami kizárólag a mezőgazdasági ágazatban dolgozó tartós állami tulajdonú társaságok működésének bizonyos mértékű összefoglalása a számok tükrében, de még ez sem meríti ki egyébként a költségve tési hatásszámítás fogalmát. De az egészről egyébként semmi más anyag nincsen. Bizonyára a kormányzat a parlamenti képviselők leleményességére, ügyességére támaszkodik, vagy arra, hogy majd megcsinálják maguknak, mert a kormányzatnak erre nem volt ideje, v agy nem volt kedve ezzel bíbelődni, biztos egyeztetési nehézségek voltak, meg el vannak foglalva a munkatársak, és ilyen apróságokra, mint a törvényi előírás, már nem volt mód figyelemmel lenni. Azonban ebben az ügyben tényleg nem lehet - félretéve az irón iát - felelős döntést hozni akkor, ha a képviselők nem látják a költségvetési háttérszámításokat és hatásokat. Miután ez nincs, már önmagában ez az ügy elég arra, hogy ezt a törvényjavaslatot, illetőleg a módosítást ne támogassák a képviselők. Végezetül en gedjenek meg egy nem ennyire a konkrét javaslathoz kötődő észrevételt - nem is kritikát, csak észrevételt. Ugye, önök is tudják azt, hogy az ÁPV Rt.ben különböző munkálatok folynak. Önök biztos tudják, tisztelt kormánypárti urak, de talán az ellenzékiek i s, hogy az ÁPV Rt.ben folynak bizonyos munkálatok arra vonatkozóan, mi legyen az ÁPV Rt. sorsa. Mi is legyen az ÁPV Rt.nél tartósan állami tulajdonban maradó vagyon, üzletrész, részvény sorsa? Mi az a stratégia, ami mentén a privatizációt le kell zárni, és fel kell építeni valami más működési logika mentén szervezetet, vagy nem kell felépíteni? Egyáltalán: hogyan tovább? Ha ezek a munkák komolyan vehetők, akkor egész egyszerűen nem érthető az, hogy miért nem ezzel kezdi a parlament az egész privatizáció ü gyének megvizsgálását, miért akarja eleve korlátozni magát. Hiszen világos, ha például véletlenül egy olyan stratégia születne, hogy egy magyar befektetési intézetet hoz létre a kormány különböző gazdaságpolitikai célú projektek vagy stratégiai célú projek tek finanszírozására, és ennek forrásoldalát ott véli megtalálni, hogy mondjuk nem adja el a Matávban meglevő részesedését, ellenben mindig azzal küldi majd oda a képviselőjét, hogy az esetleges Matávosztalékot elhozván megteremti forrásoldalról bizonyos gazdaságpolitikai projektek finanszírozását, mondjuk, egy ilyen intézeten vagy társaságon keresztül - akkor teljesen világos, hogy lehet ez bármennyire csillogó vagy jó gondolat, az a hajó sajnos már elment, mert a Matáv részvényeit a kormány el akarja adn i. Egyébként majd későbbi törvények tárgyalásánál ejtünk szót arról, hogy az ott befolyó bevétel hogyan és miként fog hasznosulni. De az teljesen világos, hogy ez a törvényjavaslat önmagában, most bármi is legyen benne, azt jelenti, hogy vagy - ad 1 - össz hangban van az egyébként a parlament által még nem tárgyalt és a kormány által sem elfogadott, csak készülő "ÁPV. Rt. hogyan tovább" stratégiákkal, vagy egyszerűen azt csinálja a kormány, hogy bár még nem tudja, kamiont