Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (FIDESZ):
568 mértékben ellentmondásban van egymással, amilyen mértékben csak ellentmondásban lehet valami önmagával. Itt vagy megbíztak valami humoristát, hogy írja meg a mellékletet, illetőleg az indoklást, vagy tényleg vicces kedvében volt a kormány, és jókedvében beterjesztette ezt a törvényjavaslatot. De vannak más bajok is itt a melléklettel. Itt van például a Magyar T ávközlési Rt., ahol a 25 százalék plusz egy szavazatról lemenne a kormányzat egy darab szavazatelsőbbséget biztosító részvényre. Nagyon érdekelne a következők közötti összefüggés: a Matáv legutóbbi közgyűlésén az egyébként a részvények 25 százalékával plus z egy szavazattal bíró kormányzat képviselője nem támogatta az osztalék kifizetését, ellenben itt most megjelenik a szavazatelsőbbségi részvényre történő állami részesedés csökkentése. Nagyon érdekelne, hogy e között a két apróság között mi az összefüggés, hiszen egyébként a Matávban jelentős osztalékfizetésre lett volna lehetőség. Itt, ha jól értem, az állami részesedésnél mindnyájunk pénzéről van szó. (20.40) Nem is kell nagyon részletesen indokolnom azt, hogy én úgy gondolom, az Ovit Rt., vagyis az Orszá gos Villamos Távvezeték Rt.ben, illetőleg a Paksi Atomerőműben nem támogatjuk az egy darab szavazatelsőbbséget biztosító részvénykonstrukciót, még akkor sem, ha formálisan az MVMnél vannak is ezek az aranyrészvények. Azt gondolom ugyanis, hogy a Paksi At omerőmű már csak van annyira lényeges az ország szempontjából, mint a KopintDatorg a kormány szempontjából. Ha a KopintDatorgnál egy tanulmányt nem lehet úgy megvenni, hogy az államnak ne legyen benne többsége, akkor szerintem Paksnál se csináljunk arra részvényt, tartsuk meg ott az MVMen keresztül, illetőleg mondjuk ki akár konkrétan, hogy a Paksi Atomerőmű, meg az Ovit Rt. bizony tartós állami tulajdonban marad, mégpedig az én javaslatom szerint ez nyugodtan maradhat száz százalékos állami tulajdonban. De menjünk tovább ezen az egyébként nagyon érdekes kis mellékleten! Itt van például a CD Hungary esete. A CD Hungaryben ugyanis szavazatelsőbbséget biztosító részvényt kíván bevezetni a kormányzat. Ez mind rendben is lenne, azonban mielőtt én parlamenti k épviselőként, mint aki mégiscsak arra is hivatott vagyok többek között - önökkel együtt, tisztelt képviselőtársaim , hogy az állami vagyon alakulását ellenőrizzem; mielőtt én egy ilyen döntést meghozok, szívesen látnék egy kormányjelentést arról a botrány sorozatról, ami a CD Hungaryt érintette az elmúlt időszakban, beleértve a legutóbbi időket. Talán bizonyára figyelték a sajtófigyelőket. Ugyanis szeretnék tisztán látni, mielőtt egy ilyen stratégiai döntést meghozok ebben az ügyben. Azt gondolom, jobb az, ha az ember először tisztán lát, és utána lép valamit, mintha sötétben gyorsan belerohan egy gödörbe. Éppen ezért például bizonyos cégeknél nem lehet támogatni ezt a megoldást, mert előbb jobb lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Tisztelt Képviselőtársak! Végezetül - nem megyek végig egyenként a mellékleten - összefoglalóan a mellékletről el lehet mondani: ez a melléklet nagy részben az érdekelt lobbyk küzdelmének eredményeképpen került be ide a parlament elé, ami elég sajnálatos, mert értelemszerűen ezek a lobbyk végképp nem a kormányzati stratégiai gondolkodás mentén alakítják ki a véleményüket. Így aztán meglehetősen esetleges az, hogy mely cégnél 100 százalék, mely cégnél 50 százalék, mely cégnél 25 százalék vagy még annál is kevesebb, ad absurdum szavaz ategyenlőséget biztosító részvény az, amit az állam meg akar tartani. Az indokolásból egyébként világosan kiderül: hol arra hivatkozik egy cégnél a kormány, ahol, mondjuk, csökkenteni akarja a részesedését, hogy a forgóeszközfinanszírozáshoz tőkét kell be vonni; hol azt mondja, hogy azért kell növelni a részesedést, mert az államnak kell a forgóeszközigényeket biztosítani; hol azt mondja, hogy pénzt akar megtakarítani, ahol azt mondja, hogy pénzt kell ebbe a cégbe betenni. És itt semmiféle elvek nem rendezi k, irányítják, igazítják el az embert abban, hogy vajon ez miért van így. Ezek nem ágazati megfontolások, hanem itt szemmel láthatóan az a megfontolás, hogy ki tudta kiharcolni, melyik lobby, hogy bekerüljön és milyen arányban.
