Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 24 (288. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
563 A privatizációs törvény azon módosítása tehát inkább azt a célt szolgálta, hogy néhány vélt vagy valós problémát megerősítsünk, és ilyen értelemben semmi köze nem volt a SzokaiTocsikbotrányhoz. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, SZDSZ. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Amit Kutrucz Katalin mondott, arra már Juhász Pál reagált; én e m egoldás közgazdasági tartalmát tartom fontosnak. Annyit tennék hozzá, hogy amíg az állam privatizál, addig óhatatlanul keverednek az állam közhatalmi és vállalkozási szerepei. Ez nem kerülhető meg a privatizációs törvényalkotásnál. A dolog lényege - amiért szót kértem - Kósa Lajos előző hozzászólására vonatkozik. Tisztelt Kósa Képviselőtársam! A Házszabály kényszerítette ki tavaly azt a helyzetet, hogy miután benyújtottuk a magunk javaslatát, és többek között a Fidesz szavazataival azt a Ház tárgyalásba vet te, a tárgyalása elkezdődött, a kormánynak nem volt más lehetősége, mint hogy amit sürgősen el akar intézni, azt a mienkhez módosítva próbálja elintézni. Ebben semmi suskus nem volt, mi pedig semmi olyat nem vállaltunk fel, amit tiszta lelkiismerettel ne t ámogathattunk volna. Azt a módosító javaslatot, amit mi sem tartottunk helyesnek, nem is szavaztuk meg mi sem. Ennek volt egy második menete, megjárta a köztársasági elnöki szintet, és amit végül is megszavazott a Ház, az szerintem vállalható, az nagyon fo ntos korlátját jelenti az esetleges visszaéléseknek. Nagyon sajnálatosnak tartottam akkor is - és most is , hogy ehhez a Fidesz támogatását nem lehetett megszerezni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Kósa Lajo s képviselő úrnak, Fidesz. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Bauer Tamás képviselőtársamnak mondom a következőket: nem igaz az, hogy nincs a Házszabályban és a parlament munkarendjében olyan lehetőség, hogy ha a kormány valamit sürgősen akar elfogadtatni a parlamenttel, akkor ezt megtegye. (20.20) Megvannak ezek a lehetőségek, élni kell velük. Egyébként kétharmados parlamenti többség birtokában végképp nem lehet azt mondani, hogy az ellenzéknek bármilyen eszköz van a kezében annak érdekében, h ogy komolyan hátráltassa a valódi kormányzati szándékot. Az akkori szituációban is megvolt az a lehetőség, hogy a kormány a normális, szokásos úton a parlament elé hozza az önálló javaslatát, kiálljon és azt mondja, hogy igen, ez az álláspontom, ebben akar om módosítani a privatizációs törvényt, tessék róla vitatkozni. Az nem eljárás, hogy egy hétfő esti vitában feláll a kormány képviselője, és egy teljesen más, az eredeti javaslattal köszönő viszonyban sem álló komplett törvénymódosítást tesz az asztalra, é s azt mondja, hogy ez egy módosító indítvány. Ráadásul olyan elemeket tartalmazott, amely kifejezetten ellentétes volt a módosítók, tehát Bauer Tamás és Tardos Márton, Dornbach Alajos módosítási szándékával. Nem lehet ilyet csinálni! Nem lehet azt csinálni egy demokráciában, hogy ilyen kerülő úton, kifejezetten sunyi módszerrel módosítsak egy olyan törvényjavaslatot, mint ami a privatizációs törvény, nem tudja az ember mire vélni ezt a eljárást. Nem gondolhat másra, mint hogy valami itt nem stimmel. Hogy is van ez? Ha az a szándék, amit Miklós László képviselőtársam mondott, hogy a kormány átvilágíthatóbbá, ellenőrizhetőbbé, jobban érthetőbbé tegye a privatizációs javaslatot, akkor ezzel miért nem mer a parlament plenáris ülésén, rendes körülmények között ki állni? Ez vállalhatatlan? Nem hiszem, hogy erről szól a történet, főleg a Tocsikbotrány után nem erről szólt a történet. És főleg nem erről szólt, mondjuk, Suchman Tamás, akkor még miniszter úr szavai szerint,
