Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
400 Itt olyan beavatkozások történnek a társadalomba, a gazdaságba, amelyek mindenképpen fölvetnek alkotmányossági problémákat, és ha ez így van, akkor a törvényhozás bizony nem lehet meg az Alkotmánybíróság közreműködése nélkül. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szintén két percben adok szót Mécs Imre úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony ! (A képviselő leejti a mikrofont.) Elnézést kérek. Kevesen tudják itt a Házban, hogy talán én vagyok az első magyar állampolgár, aki követelte alkotmánybíróságnak a létrehozását. 1980ban az ország összes akkori főméltóságához levelet írtam, amelyben éppe n az alkotmányellenesség és a törvények inkoherenciája miatt kértem vagy követeltem alkotmánybíróság létrehozását. Az előbb Trombitás Zoltán külön államhatalmi ágként aposztrofálta az Alkotmánybíróságot. Úgy gondolom, ez semmiké ppen sem fogadható el. Valójában az akkori válaszok azt mondták nekem, azt sugallták, hogy nincs szükség alkotmánybíróságra, egyszerűen azért - írták , mert minden egyes államhatalmi szerv érdekelt abban, hogy koherens törvényeket hozzon, hogy ne hozzon a lkotmányellenes törvényeket, ergo az Elnöki Tanácstól az Országgyűlésig végig minden szerv önmaga igyekszik koherens törvényeket hozni. (19.20) Úgy is föl lehet fogni az Alkotmánybíróságot, mint hogy az Országgyűlés, amely érdekelt abban, hogy inkoherencia ne legyen - és ezt magasabb értelemben gondolom, tehát az értékekre vonatkozóan is , kikülönít egy teljesen független grémiumot, amelynek az a feladata, hogy minden inkoherenciát megszüntessen, észlelje, fölhívja a figyelmet. Hogy ezt a szervet mikor és mennyire használja föl az Országgyűlés, tényleg megfontolás kérdése. Én nem látok ebben semmiféle szuverenitáscsorbítást, hiszen épp a mi munkánkat segíti ebben az esetben az Alkotmánybíróság, hogy inkoherens törvényeket ne hozzunk. Tehát én azt javaslom, hogy maradjon meg az előzetes normakontroll azokban az esetekben, amikor az obstrukció esetleg kizárható; ilyen az, amikor az Országgyűlés maga fordul vagy az Országgyűlés bizottságai fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Köszönöm. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Á gnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Bauer Tamás úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Azért kértem csak most szót, mert nem akarok kétperces keretre szorítkozni. És azért nem akarok kétperces keretre szorítkozni, mert a részletes vita egy részében tulajdonképpen a magyar alkotmányos berendezkedésnek bizonyos alapkérdései kerültek szóba, és amikor az általános vita folyt, akkor még nem jutottunk el igazán ezekhez az alapkérdésekhez, de most nagyon alapvető kérdésekről v an szó; és emellett az a sajátos helyzet, hogy két álláspont van, és mind a két álláspontot ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt képviselik, hála istennek, az adott esetben; és ezért egyik álláspont képviselője sem vádolja meg most a másik álláspo nt képviselőjét a demokrácia sárba tiprásával és a alkotmányos diktatúra bevezetésével, ami az általános vitában még megtörtént - nem a jelenlevők részéről, de ugye, jól emlékszem, hogy az általános vitában ilyen vádak hangzottak el a kormány előterjesztés ével kapcsolatban, azt hiszem, nem tévedek. Ezért végre a dolog érdeméről lehet beszélni, és nagyon jó ez a vita, mert egy valóban megoldatlan kérdésről van szó, ami itt az elmúlt nyolc évben most már vagy kilenc évben kialakult. Azért alakult ki - és ebbe n Kónya Imrének teljesen igaza van , mert egy új demokrácia új jogrendjének a kialakulásáról van szó, és ez egy nagyon sajátos helyzet. Azt gondolom, hogy mind a két álláspontnak, tehát a Trombitás Zoltán, Szájer József, Toller László által jegyzett állás pontnak is,
