Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
401 meg a Kónya Imre, Kutrucz Katalin és Vastagh Pál által jegyzett, meg a Lamperth Mónika által itt képviselt álláspontnak is alapjában véve igaza van, noha a két álláspont ellentétes egymással. Mi a helyzet? Ugye a helyzet az, hogy van egy demokr atikus parlamentünk, van egy demokratikus Alkotmánybíróságunk, mind a kettő nagyszerű dolog, és amikor ezt létrehoztuk, akkor belevettük az alkotmányba az előzetes normakontroll lehetőségét, és belevettük az alkotmánybírósági törvénybe azt, hogy ki mindenk i kérhet előzetes normakontrollt. Aztán még egy dolog van: hogy amióta ez a demokrácia elkezdődött, azóta van egy - hol nyílt, hol burkolt - vita arról, hogy hol az Alkotmánybíróság és a parlament közötti határ. Trombitás Zoltán utalt erre, emlékezzünk rá, az egyik első fontos alkotmánybírósági döntés volt a halálbüntetéssel kapcsolatos. Ott volt az Alkotmánybíróságon belül is, meg a nyilvánosságon belül is az az álláspont, hogy helytelenül járt el az Alkotmánybíróság, mert olyasmiben döntött, amit a parlam entnek kellett volna átengednie - tehát egyfajta aktivista alkotmánybíráskodás és egy másik között már ott kialakult a vita. Én, aki egyetértek az Alkotmánybíróság döntésének a tartalmával, én akkor a Beszélőben elmondtam azt, hogy nem értek egyet azzal, h ogy ezt a döntést ő hozta, és nem engedte át az Országgyűlésnek, és ha jól emlékszem, az Alkotmánybíróságon belül is volt egy különvélemény, azt hiszem, Schmidt Péter képviselte azt a véleményt, hogy nem helyes, egyetértett a döntéssel, de nem értett egyet azzal, hogy az Alkotmánybíróság meghozta. Ez a vita azóta is tart. Azóta is vannak sokan - általában nem merik mondani, de jó néhányan vannak - azon az állásponton, hogy csak egy példát mondja, Bokros Lajos, aki - függetlenül attól, hogy hogyan ítéljük me g a gazdasági döntéseit - egy fontos személyisége a mai magyar demokráciának, azt mondta, hogy el kell dönteni, hogy az Alkotmánybíróság hozza a törvényeket, vagy a parlament hozza a törvényeket, mert úgy ítélte meg - és én egyébként elmondtam, meg leírtam azt, hogy szerintem bizonyos pontokban igaza volt Bokros Lajosnak , hogy olyan mélyen ment bele a törvények átalakításába s felülbírálatába az Alkotmánybíróság, sokszor egyébként, ezzel az aktivista szemléletével, amivel ma az összes alkotmánybíró tudtom mal egyetért, vagy de facto egyetért; ami már kérdésessé teszi azt a határt, amit Trombitás Zoltán szerintem itt fölvázolt. Ez az, amit Sólyom László úgy szokott megfogalmazni, hogy ők itten lépésről lépésre építenek egy átfogó alkotmányértelmezést, amit i dőnként láthatatlan alkotmánynak szoktak nevezni, mások pedig úgy bírálják ezt, hogy ezt nem teszik helyesen, hanem át kéne engedniük a törvényalkotást a törvényhozásnak, és csak akkor alkotmánybíráskodni, amikor valami nagyon nyilvánvaló baj van a törvény ek alkotmányosságával. Ugyanakkor van az előzetes normakontroll elvi lehetősége kezdettől fogva, amiből azonban gyakorlatilag csak a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll valósult meg. Mert az első pillanatban, amikor egyébként SZD SZes képviselők - én nem voltam akkor még köztük - kérték ezt a '91ben a kárpótlási törvénnyel kapcsolatban, akkor az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ők pedig nem, csak egy bizonyos esetben. Ez abszolúte nincs benne a törvényben, hogy joga volte ilyen alapon visszautasítani az Alkotmánybíróságnak - ez megint egy vitatható kérdés, de megtette, és mi mint törvényhozók tiszteletben kell tartsuk, el kell fogadnunk az ő döntéseit, függetlenül attól, hogy a sajtóban bírálhatjuk vagy nem bírálhatjuk, de tudom ásul kell vennünk. Ezzel befagyasztotta ezt az intézményt az Alkotmánybíróság, egészen addig a másfél hónappal ezelőtti helyzetig, amikor kiolvasztotta a mélyhűtőből ezt a lehetőséget azzal, hogy az 52 szocialista képviselő javaslatával kapcsolatban azt mo ndta, hogy alkotmányellenes volt az, hogy a Ház nem tette lehetővé ennek az érvényesítését. És ettől kezdődött a baj, pontosabban ettől állt elő az új probléma. Ennek az új problémának a kezelésében, én azt gondolom, hogy Trombitás Zoltánéknak is igazuk va n, meg Kutrucz Katalinnak is igaza van, meg a Kutrucz Katalinféle álláspontnak is igaza van. Miért van igaza szerintem a Trombitás Zoltánféle álláspontnak? Azért van szerintem igaza, mert nem volna baj akkor, hogyha azt mondanánk, hogy jó, legyen előzete s normakontroll, mint ahogy a '91es alkotmánybírósági döntésig, amikor visszautasították a mi kezdeményezésünket, addig
