Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
399 ahogy ugyancsak példán mutattam , hogy az utólagos normakontroll, illetve az annak során való alkotmányellenessé nyilvánítás pedig már helyrehozhatatlan károk at okozhat. Ezért egész biztos vagyok abban - és itt nem lehet doktrinernek lenni , hogy ma Magyarországon az előzetes normakontrollra szükség van. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Megadom a szót kétperces időkeretben Trombitás Zoltán úrnak, Fidesz. DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Én azt gondolom, hogy az előzetes normakontroll nem szűnik meg, hiszen az előzetes normakontroll e törvény elfogadása esetén is megmarad... (Dr. Kutrucz Katalin közbeszólása.) , a köztársasági elnök úr joga lesz az előzetes normakontroll. Én bízom a köztársasági elnök úr határtalan bölcsességében, hogy gyakorolni tudja azt a lehetőségét, hogy amennyiben úgy ítéli meg, hogy előzetes normakontrollra van szük ség, akkor a köztársasági elnök úr ezt fogja is gyakorolni, és ebben az esetben előzetes normakontrollra fogja elküldeni az általunk elfogadott törvényjavaslatot. Azt gondolom, minket a választók azért küldtek a parlamentbe, hogy döntsünk, és ne sokat dile mmázzunk, és ne más szerveket kérjünk meg a döntésre. Kérhetünk szakértőktől előzetes véleményt, aztán a szakértők véleménye alapján, a választópolgárok véleménye és a saját választási programja alapján a politikusnak meg kell hoznia a döntéseket. Ha utóla g kiderül, hogy ez mégsem jó, akkor azt majd az Alkotmánybíróság utólagosan elbírálja. De hangsúlyozom - és képviselő asszony sem válaszolt erre a részre, amit említettem , hogy amennyiben előzetes normakontroll van, akkor nem valósul meg más, mint az, ho gy az Alkotmánybíróság beleszól a törvényhozás munkájába, valójában törvényalkotói feladatokat vesz át. Márpedig az Alkotmánybíróság erre felhatalmazást a választópolgároktól nem kapott, mert nem választották meg őket arra, hogy törvényhozást gyakoroljanak , törvényt alkossanak; arra minket választottak meg. Őket nálunk egy másik hatalommal másra ruházza fel a magyar alkotmány, és őket más célból választjuk, nem azért, hogy törvényt alkossanak és törvényt gyártsanak. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Mac zó Ágnes) : Én is köszönöm. Mindenekelőtt megadom a szót Vastagh Pál miniszter úrnak. (Dr. Vastagh Pál jelzi, hogy később kíván szólni.) Úgy látom, miniszter úr átadja a szólás jogát. Kérdezem - tele van a monitor , ki kér két percben szót. (Jelentkezik dr. Kónya Imre.) Megadom a szót Kónya Imre úrnak, kétperces időkeretben, Magyar Demokrata Néppárt. DR. KÓNYA IMRE (MDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Úgy hiszem, Trombitás Zoltán téved abban, hogy az előzetes normako ntroll intézményével az Alkotmánybíróság a törvényhozás feladatát venné át. Az Országgyűlés maga, illetőleg 50 országgyűlési képviselő, vagy az országgyűlési bizottság, tehát törvényhozók ítélik meg úgy a helyzetet a végszavazást megelőzően, hogy tisztában vannak a törvényhozási céllal, de nem biztosak abban, hogy alkotmányos az elgondolásuk, és ezért ők kérik az Alkotmánybíróság segítségét. Őszintén szólva, a köztársasági elnöknek biztosított előzetes normakonrollkérési lehetőségénél merülhet fel, hogy it t a törvényhozók akaratán kívül kerül sor az Alkotmánybíróság közbeiktatására, tehát éppen annál a megoldásnál, ami most megmarad. Úgy gondolom, itt valami keveredés valóban van, ennek ellenére nem mondanám, hogy nincs szükség a köztársasági elnök előzetes normakontrollkezdeményezési jogára, de csak az Országgyűlés, illetőleg annak bizonyos részei által kezdeményezett normakontrollkezdeményezési jog fenntartása mellett. Nem hiszem, hogy ezt az ügyet a magyar valóságtól elvonatkoztatva, külföldi példák nyo mán kellene szemlélni. Itt igenis még mindig jogi eszközökkel alakítjuk át a társadalmat és a gazdaságot.
