Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
398 alkotmányozókban - természetesen elsősorban De Gaulleékban - azok az érvek munkálkodtak, hogy ennek a képviselőháznak minden egyes jogosítványát a leh ető legszigorúbb keretek közé szorítsák. (19.10) Nem hiszem, hogy nekünk egy olyan példát kellene követni, amely a képviselőház ilyen visszaszorítását szolgálja. Mutatja ezt egyébként, hogy Franciaországban nem alkotmánybírósá g van, hanem Alkotmánytanács működik, amely szerintem inkább felfogható politikai intézményként, hisz az Alkotmánytanács tagjaira vonatkozóan az alkotmány nem határoz meg szigorú szabályokat, mint ahogy Magyarországon azért elég szigorú szabályokkal lehet valaki alkotmánybíró: egyszerűen az Alkotmánytanács tagjaiból hármat a köztársasági elnök, hármat a szenátus elnöke és hármat a képviselőház elnöke nevez ki, és elvileg tagjai a volt köztársasági elnökök. Tehát ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az Alkotmá nytanácsban a valóságban döntő többségben általában kormánypárti többség volt 1958tól nagyon hosszú időn keresztül. Tehát a kormánytöbbséggel szemben nem volt várható igazán kemény fellépés, hiszen ezt már maga a kinevezés módja biztosította. A portugál p éldára hivatkozva pedig annyit tudok mondani, ez valóban később jelent meg Portugáliában, ahogy képviselő asszony is említette, de előtte volt már ennek egy megfelelője, amikor a szegfűs forradalom - ha jól emlékszem még gyermekkori emlékeimre - 1974 táján győzött Portugáliában. Akkor az utána megszületett első alkotmány - azt hiszem, ez 1975ben volt - egy jelentős baloldali kommunista befolyás alatt született alkotmány volt, amely alkotmányban egy Legfelsőbb Katonai Tanács is létezett, amelynek véletlenül 21 tagja volt, és ennek a 21 tagú Legfelsőbb Katonai Tanácsnak voltak ilyen hasonló jogosítványai az egykamarás portugál törvényhozással szemben. Ennek elnöke a portugál köztársasági elnök volt. Ezeket a szabályokat aztán 1980 után kiiktatták az alkotmány ból, és aztán később valóban újra visszahozták. Csak azt mondom, hogy a teljes kerettörténethez hozzátartozik, hogy volt egy előzetes része is ennek a sztorinak. Összefoglalva azt tudnám mondani, hogy a magam részéről támogatom azt, hogy az előzetes normak ontroll nagyon szigorú keretek közé kerüljön. Amit az alkotmányban a köztársasági elnök úr számára biztosít jelenleg az alkotmány, maximum annyi, előzetes normakontroll lehetőség legyen. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm, é s kérdezem, hogy kétperces időkeretben ki kér szót. Megadom a szót dr. Kutrucz Katalin képviselő asszonynak két percben. DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg az előbb elég hosszan kifejtett em az érveket, úgyhogy most csak röviden szeretnék reagálni. A francia és a portugál példát csak azért szerettem volna jegyzőkönyvbe mondani, mert ezek között a falak között elhangzott az, hogy erre nincsen precedens. Ez pedig nem igaz, mert ha már kettőt mondtam, akkor van rá precedens. De elmondtam az alkotmányügyi bizottságban is, és szeretném megismételni most is: nem azért tartom rossz ötletnek az előzetes normakontroll teljes megszüntetését, mert más országokban erre van lehetőség vagy nincs lehetőség , hanem azért tartom rossz ötletnek, mert ez ma Magyarországon nem lenne egy szerencsés helyzet. Tessenek arra gondolni, hogy az Alkotmánybíróságnak van olyan döntése is, ahol 5:4 a szavazati arány, ami azt mutatja, hogy vannak olyan pontok - ezt el kell i smerni , ahol a jog nem teljesen feketefehér, és ez így van az alkotmánnyal is. Ahol az egyik szakértőnek lehet ez a véleménye, és a másik szakértőnek lehet az a véleménye. Hogy kinek van igaza, azt az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján az Alkotmá nybíróság fogja kimondani, adott esetben többségi szavazással. Ha pedig ez megtörténhet, és ha az is megtörténhet, hogy vannak olyan helyzetek, amikor pártállástól függetlenül vannak bizonyos aggályaink, esetleg szeretnénk is valamit keresztülvinni, de van bennünk egy kicsi alkotmányjogi aggodalom, szeretnénk biztosra menni, előfordulhat az is - mint
