Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
397 Éppen ezért nagyon helyesnek tartom azt, hogy ez egyik legfontosabb előzetesen benyújtott javaslat az, hogy helyes, hogy az ötven képviselő és a bizottságoknak az Alkotmánybíróságh oz való fordulása eltörlésre kerülne. Gondoljunk el egy olyan helyzetet - ami egyébként előfordulhat , hogy egy olyan szélsőséges párt kerül be a magyar parlamentbe, amely rendelkezik ötven képviselővel, és majd megpróbálja megbénítani a törvényhozás munk áját. A magyar parlamentben az ellenzék eddig - sem az előző, sem a jelenlegi ciklusban - nem próbált ilyen obstrukciós eszközökkel élni, hogy megbénítsa a törvényhozás munkáját. De ha az Alkotmánybíróságnál erre esetleg van fogadókészség, vagy ha nincs is fogadókészség, de azt mondom, hogy elkezdem bombázni: a kormány benyújtja az első költségvetését, és elkezdem az 1. paragrafusnál, és akármilyen időszakok vannak, a törvényhozás végéig nem fogja elfogadtatni a az első költségvetését, ha van ötven aláírásu nk - és ez kisebbségi jognak nyilvánul, mert az ellenzéknek olyan obstrukciós lehetőség van a kezében. Ezt nagyon nem támogatnám! A demokráciába tehát az fér bele, hogy a többség kormányoz, a kisebbség pedig felveti az ellenvéleményeit, az Alkotmánybíróság pedig utólag és nem előrehozottan ítéli meg a dolgokat. Éppen ezért azt gondolom, hogy az ötven képviselő a dolognak rendkívül veszélyes pontja. Ha ezzel rendszeresen visszaélne az ötven képviselő, természetesen elképzelhető lenne az a megoldás, hogy akko r a törvényhozás módosítaná ezt a Alkotmánybíróságról szóló törvényben, de nem biztos, hogy akkor a kormánytöbbségnek lesz kétharmados többsége a parlamentben, és nem biztos, hogy ez a lehetősége meglenne, tudná így módosítani a törvényt; a kisebbség tehát tudná gyakorolni ezt az obstrukciós eljárását, ami teljesen elfogadhatatlan lenne. A bizottságoknak ilyen szerepére... - ha egyszer abban is megegyeztünk az alkotmány előzetes tárgyalása során, hogy a bizottságoknak nem lenne lehetőségük például törvényja vaslat benyújtására, akkor ezzel nagyon koherens ez a javaslat is, hogy ilyenféle formátummal, ilyen jogi lehetőséggel ne rendelkezzen. És azt gondolom, maga az Országgyűlés se rendelkezzen ezzel a lehetőséggel, ne rendelkezzen előzetes normakontrollkérés i lehetőséggel. Személy szerint, mondom, az a véleményem, hogy helytelen az a megoldás, hogy a köztársasági elnök az alkotmány szerint rendelkezik ilyen lehetőséggel - de ez még elmegy, vagy belefér a dologba , de jobbnak találnám azt a rendszert is, ha t eljesen csak utólag lehetne. Sőt, ha az Alkotmánybíróságról szóló törvényről tárgyalunk, azt gondolom, az Alkotmánybíróságot több dologban kötni kellene: például határidőkkel is kötni kellene, de több egyéb dologban is kötni kellene. Például ma az Alkotmán ybíróság elvileg csak akkor tárgyalhat egy hozzá benyújtott törvényt, ha benyújtja valaki. Mondjuk, véletlenül valamilyen jogi tanszék ottani dolgozója, ahol esetleg egy alkotmánybíró esetleg dolgozott vagy jelenleg is tanít, véletlenül onnan benyújt egy i ndítványt, és azt az indítványt az Alkotmánybíróság véletlenül hirtelen tárgyalni fogja, míg más, ugyanolyan jogos indítványokat az Alkotmánybíróság esetleg hosszú időn keresztül pihentet. Számomra ez is olyan gyakorlat, ami az Alkotmánybíróság számára ren dkívül nagy hatalmat és lehetőséget biztosít, ami nem feltétlenül biztos, hogy jó, hogy a demokráciában megadjuk ezeket a lehetőségeket. Tehát bizonyos keretek közé kellene szorítani azt is, hogy az Alkotmánybíróság milyen sorrendben kell hogy tárgyalja a hozzá beérkezett indítványokat, ami nem zárja ki azt, hogy bizonyos esetben a köztársasági elnök vagy a kormány egyéb lehetőségekkel sürgősségi kérelmet intézhessen - természetesen utólagos normakontroll esetén. Még talán annyiban szeretnék két felhozott p éldára reagálni - amit Kutrucz Katalin képviselő asszony hozott fel az előzetes normakontrollra Franciaország és Portugália példáját tekintve : 1958ban, az 1958as francia alkotmány határozta meg a francia Alkotmánytanácsot. Ez a kilenc tagú szerv arra s zületett, hogy a negyedik köztársaságot... - amelyben a negyedik köztársaság parlamentje, annak is elsősorban a képviselőháza, amely rendkívül labilisan működő szervezet volt sok ok miatt, amit most nem kívánok felsorolni, elég labilisan működő parlament v olt, és fennállásának mintegy tizenegykét éve alatt elég sok kormányt fogyasztott el. Az akkori francia
