Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 23 (287. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - ZATYKÓ JÁNOS (MSZP):
376 szavazatra a részarányunkat, mert természetesen nem zárható ki egy olyan értékesítés esetén, ahol szakmai befektető jelentkezik, hogy a magyar napraforgópiacot mint vetőmagpiacot egyszerűen megvásárolja. Tudjuk, hogy különösen az elmúlt években volt erre is példa, és az ismert árfolyamon történő értékesítések ennek a valószínűségét mindig hordozzák is. Ezt a kérdést javaslom sokkal részletesebben és alaposabban megvizsgálni. Talán még odáig is elmennék - meggyőződésem, hogy miniszter asszony helyzetén is könnyítenénk , ha ebben a kérdésben társaságonként tételesen foglalna állást a parlament. Nem mondom, hogy ez könnyen kivitelezhető, azt sem állítom, hogy minden társaságra szükséges volna, de a privatizációs társaság és személyesen miniszter asszony felelősségét nagyban megkönnyítené. Úgy gondolom, a közvélemény sz ámára is elfogadhatóbb volna, ha egy ilyen világos döntéssorozatot tudnánk előrevetíteni a további privatizáció során. Ezt megfontolásra ajánlom. Így, ahogy a törvényjavaslat előttünk van, a Kereszténydemokrata Néppárt állásfoglalása alapján nem tudom elfo gadásra javasolni. Abban az esetben, ha az általam is vázolt kérdések megoldásra kerülnek egy új formában, akkor természetesen aktívan bekapcsolódunk abba, hogy ez a törvénymódosítás valóban elérje a célját, és egy, a közvéleményt is megnyugtató, rendezett formát adjon a privatizáció további folytatásának. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most soron következik Zatykó János képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi - amennyiben időközben megérkezik - Kósa Lajos, a Fidesz részéről. Amennyiben Kósa képviselő úr nem érkezik meg, akkor következik Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Demokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Zatykó János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. ZATYKÓ JÁNOS (MSZP) : Elnök Assz ony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Miniszter Asszony! Úgy érzem, a 4517. számú törvényjavaslat agráriumot érintő paragrafusai közül talán a 6. § az, amely a legnagyobb érdeklődésre adhat okot. Ez az a paragrafus, amely kimondja: "A privatizációs tö rvénynek a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok, az állami tulajdon arányának és az állami tagsági részvényesi jogokat gyakorló szervek megjelöléséről szóló melléklete helyébe az e törvény melléklete fog lépni." Most már konkrétabban fogalmazva: ez az a melléklet, amely a tartós állami tulajdonban lévő 22 mezőgazdasági társaság 75 százalékos állami tulajdonhányadát egységesen 50 százalék plusz 1 szavazatra csökkenti. Mielőtt megfogalmaznám a véleményem a törvényjavasla t mellékletéről, előtte talán beszélni kellene a tartós állami tulajdonban maradt 28 mezőgazdasági tevékenységet folytató agrártársaságról. Azt gondolom, hogy piacgazdasági viszonyok között is indokolt az állami tulajdon részbeni fenntartása - mondjuk 75 s zázalékban. Állami tulajdonban lévő agrárgazdaságok minden nyugateurópai országban működnek. Hazánkban is az állami birtoknak több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak, voltak. Meggyőződésem, hogy a tartós állami tulajdonnal rendelkező agrártársaságo knak a mezőgazdaság egészében betöltött súlyát, szerepét jól érzékeltetik az alábbiak. Először: az ország területének 2 százalékát művelik közvetlenül, s mintegy 1618 ezer főt foglalkoztatnak. (17.30) Az összes mezőgazdasági vállalkozás árbevételébő l 11 százalékkal, vagyonából 13 százalékkal, eredményéből 19 százalékkal részesednek. Az 1996. évi adatok szerint a társasági kör 53,4 milliárd forint saját tőkével és 27,9 milliárd jegyzett tőkével rendelkezett. Az agrártársaságok összes árbevétele 56,2 m illiárd forint, az adózás előtti nyeresége pedig 2,5 milliárd forint volt. Azt gondolom, hogy az eddig felsorolt számszaki eredmények pozitívumként értékelendők. Feltehető a kérdés, hogy vane gond és némi probléma a pénzügyi gazdálkodásban. Azt gondolom,
