Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat, valamint a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerének átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vit... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
306 pedig arról rendelkezik, hogy a jogszab ály tervezetével egyidejűleg meg kellett volna küldeni a végrehajtási jogszabály tervezetét. A 28ból egyetlenegynek nem kaptuk meg a végrehajtási tervezetét. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Most soron kö vetkezik Pusztai Erzsébet képviselő asszony, a Magyar Demokrata Néppárt részéről, őt követi majd Juhászné Lévai Katalin, a Magyar Szocialista Párt képviseletében. Megadom a szót Pusztai Erzsébet képviselő asszonynak. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Assz ony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Több alkalommal elhangzott már egynémely hozzászólás utáni reakcióban, hogy az illető nyilván nem olvasta el a törvényt - ami persze előfordulhat, az meg különösen előfordulhat, hogy ilyen rövid időn belül beny újtott ilyen nagyon sok törvényt hiába olvas az ember végig, ennek az átgondolása és összehangolása bizony hosszabb időt igényel még a saját fejében is. Nekem azonban az az érzésem, hogy ezt a törvényt - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló tör vényt - a beterjesztők felejtették el elolvasni. Elsősorban az Igazságügyi Minisztérium felejtette el elolvasni, másodsorban a Népjóléti Minisztérium apparátusa felejtette el elolvasni, tudniillik ez a törvény olyan elképesztő törvényszerkesztési hibákat é s szakmai hibákat tartalmaz, amit fel sem tételezek, hogy elolvasták, és mégsem vették észre. Abszolút módon összehangolatlan a törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvénnyel. Hogy néhány konkrét példát mondjak, most kiemelek egykét ilyen problémát. Az egyik probléma, ami messzemenő, és az egész biztosítási jogosultságot érinti, hogy nem hangolták össze az egészségbiztosítási járulék, az egészségbiztosítási hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás intézményét - ma már háromféle valamit kell fizetni az egészségbiztosítás szolgáltatásainak fejében , ugyanakkor azonban, miközben azt hirdetik, hogy a biztosítási elvet növelni akarják, és ezt akarják ellenőrizhetővé tenni, bevezetik az egészségügyi hozzájárulás int ézményét, ami teljesen független a biztosítási elvtől, és ha valaki soha nem fizeti, akkor sem tagadható meg tőle az egészségügyi ellátás. Nos, ez homlokegyenest az ellenkezője annak, mint amit eredetileg célként kitűztek, de nincs összehangolva, hiszen ez a törvény egyetlenegy ponton - emlékezetem szerint egyetlenegy ponton - valamiféle behajtási rendelkezések között említi meg az egészségügyi hozzájárulás intézményét. Rendkívül érdekes, hogy ugyanarra vonatkozó kötelezettségeket ez az egész törvénycsomag nem tartalmaz. Nincs tisztázva igazán a jogosultság sem. Azt már a korábbi hozzászólásomban elmondtam, hogy a tajszám nem biztosítottságot igazol, hanem állampolgári számot jelent, tehát nem jelent semmit, hogy valakinek vane tajszáma vagy sincs. De van egy másik óriási probléma: nem tisztázza a törvény, hogy meddig jogosultak az illetők az ellátásra, mert főszabályként azt tartalmazza az az ominózus Tbj., tehát a másik törvény, hogy a biztosítás időtartama alatt két ponton egész más szabályozást jelenít meg, de kifelejtették - kérem, miközben arra hivatkoznak, hogy ez a törvény döntő mértékben az előző szabályokat veszi át, akkor felhívom a figyelmüket, hogy lényeges pontokon nem veszi át az előző szabályokat - belőle azt a szabályt, hogy egészségügyi el látásra 30 nappal a biztosítás lejárása után még jogosult, hogy az ez idő alatt megkezdett egészségügyi ellátás még hat hónapig megilleti az illetőt. Ez benne volt a korábbi szabályozásban, innen kifelejtették - nem tudom, az átmenetet hogy akarják megolda ni. Tehát ez is tisztázatlan. De van egy ennél sokkal súlyosabb probléma. Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben keveredik a fogalomrendszer. Az csak egy dolog, hogy a térítésmentes egészségügyi ellátásokat tartalmazó fő fejezetben, az ezen a főcímen induló fejezetben minden második mondatban oda van írva, hogy "térítésmentesen jogosult". Ez törvényszerkesztési szószátyárság és fölösleges megoldás. Ez nyilván megint annak a következménye, hogy nem olvasták el, és nem tűnt föl, hogy ha a
