Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. SZABÓ IVÁN (MDNP):
275 olyan interpellációk hangzanak el kisgazda oldalról, amelyekkel kapcsolatban - ha a Magyar Köztársaságnak nem ilyen karakán legfőbb ügyésze lenne - igen nehéz helyzetbe kerülne az igazságszolgáltatás és az ügyészség. (Gyimóthy Géza: Lásd: igazságtételi törvény, öreg!) És nemegyszer még a bírói eljárások ellen is kétkedő és gyanúsítgató megjegyzések hangzanak el. Arra kérem képviselőtársaimat, főleg az ellenzéki oldalon és különösen a Kisgazdapártot, hogy ezektől, ha lehet, mentsék meg a magyar parlamentet és a magyar demokráciát. Azt hiszem, hogy az alapintézmények folyamatos megkérdőjelezése egyben a demokrácia támadása. Köszönöm. (Taps a kormánypárto k soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Világosi Gábor államtitkár úrnak. (Zaj.) DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! A Postabank és Takarékpénztár Részvénytársaság gal kapcsolatos események valóban közérdeklődésre tartanak számot, a bankrendszerbe vetett bizalom valóban nagyon fontos, és ez meginoghat, ezzel teljes mértékben egyetértek. Ugyanakkor pedig valóban látni kell azt, hogy ezek után megtörtént a feljelentés, mint ahogy azt meg kellett tenni a Btk. 270. §ára alapozva. A nyomozás folyik, több száz ember kihallgatása, a bizonyítékok, az adatok gyűlnek, ugyanakkor pedig egy nyomozati szakban természetesen nem lehet ezeket nyilvánosságra hozni. (Dr. Bánk Attila b ólogat.) Vannak jogelvek, amelyek egy demokráciában, egy jogállamban betartandók: ártatlanság vélelme, személyiségi jogok. De a jogon kívül talán erkölcsi szempontból sem lenne szerencsés, ha bizonyos eljárási folyamatokról mindig mindenkit tájékoztatnánk. Meg kell várni, amíg a nyomozás befejeződik, és azt hiszem, egy jogállamban ez a menet. Ha történik valami, akkor - nagyon bízom benne - a hatóságok felderítik, és nekem is csak az lenne a kérésem: ha már egyszer akkor, február végén, március elején volt pánik, akkor itt a parlamentben mi ne csináljuk a pánikot. És Quo vadis, domine? Köszönöm szépen. (Taps. - Derültség.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Iván frakcióvezető úr, Magyar Demokrata Népp árt, "Gazdasági és közjó a pápa lengyelországi beszéde alapján" címmel. Megadom a szót. DR. SZABÓ IVÁN (MDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A szinoptikusok közül Szent Márk apostol és evangélista írja le legrészletesebben azt az eseményt, am ikor is Jézus tanítványaival szombaton átmenve a mezőn, azok megéheztek és tépdesni kezdték a kalászokat és kifejtették a magokat. A farizeusok és írástudók felháborodva fordultak Jézushoz: Semmit sem szólsz, hogy tanítványaid megszegik a szombatot? Ekkor hangzottak el a szavak: "Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat van az emberért." Vagyis a rideg törvény embertelenné válik, ha azt sugallja: jobb éhen halni, mintsem megszegni a munkavégzési tilalmat, holott a szombat értelme az ember testi és sze llemi megújulása. Miért hozom ezt föl? Mert napjainkban igen jelentős külföldi események pont e körül az elv körül fordultak meg, mint például II. János Pál pápa lengyelországi útja, a brit és a francia választások és az amszterdami csúcstalálkozó is. A pá pa lengyelországi beszédeiből néhány mondatot idéznék. "Miközben a technikai fejlődés soha nem tapasztalt korát éljük, milliók szenvednek az éhségtől." Vagy másutt: "Az igazi szabadság rendet igényel, mégpedig erkölcsi rendet, az értékek rendjét, az igazsá g és a javak rendjét." Végül: "Mind az állam, mind az egyház erejének forrása a nemzet gondos oktatása, az állam jólétéhez és szuverenitásához az út a tevékeny egyetemeken keresztül vezet."
