Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 18 (286. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
276 A Magyar Demokrata Néppárt tavaly november 30án elfogadott Alkotó ember, emelkedő nemzet című programtézisei nem véletlenül hivatkoznak már a bevezető részben II. János Pálra, majd a maastrichti szerződésről azt állapítják meg, hogy Maastricht szükségszerű, Maastricht megkerülhetetlen, de Maastricht kevés. Óriási tévedé s azt hinni, hogy elég meghatározni a GDPre vetített deficit vagy az eladósodottság mértékét. Ez még nem oldotta meg a szociális problémákat, és a hazánkénál ötször, tízszer magasabb GDPjű országokban is rohamosan nő a munkanélküliség, a hajléktalanok és a társadalom perifériájára szorultak száma. Ma nem jelzi semmi a társadalommal, hogy a hatékonyság oltárán hozott áldozatokért mennyi GDPre vetített oktatási kiadás - vessük össze a pápa megjegyzésével , egészségügyi vagy nyugdíjellátás jár. Épp ez a le ghangsúlyosabb követelés, amikor mi arról beszélünk, hogy a társadalmi ellátási minimumról is szólni kellene. Ma hatékonyság és termelékenység a neve a szombatnak, amit nem az embereknek kell szolgálni, hanem azoknak az embereket. A brit és a francia válas ztások megmutatták, hogy leáldozóban van annak a neoliberális monetarista gazdasági filozófiának a napja, melyben a fény és árnyék egyre kontrasztosabb, és a társadalom egyre szétszakadóbb. És erről szólt Amszterdam is, hogy Maastricht kevés, kellenek szoc iális jóléti normák is, és ekkor lesz stabil euro, és ekkor lesz stabil Európai Unió. Ez a jövő üzenete, a jövő század üzenete és a valódi integráció konvergenciafeltétele. Ezért a Magyar Demokrata Néppárt, amikor megfogalmazza a kormány kritikáját, szloge nek hangoztatása helyett arra hívja fel a figyelmet, hogy lépjen ki a 1520 év előtt megfogalmazott, kizárólag a hatékonyságra, a profitra orientált tendencia bűvköréből, és annak szellemében cselekedjék, és cselekedjék, hogy a szombat van az emberért. Ősz intén reméljük, hogy a vatikáni szerződés aláírása előtti napokban az aláírás közvetetten valahol ennek az új gondolkozásmódnak a szolgálatába is fog állni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Mega dom a szót Gyimóthy Géza képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Időszerűnek, nagyon aktuálisnak tartjuk Szabó Iván képviselő úr napirend előtti felszólalásá t, hisz most a Szentszék és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás megkötésével és a másik három történelmi egyház állásfoglalásával kapcsolatban nagyon fontos, hogy a Parlament falai között is elhangozzanak azok a gondolatok, amelyeket lengyelországi ú tja alkalmával immáron többször, de most nagyon markánsan megfogalmazott II. János Pál. Azt hiszem, a keresztény ideológia, amely Európában több mint ezer éve honos, és gyakorlatilag meghatározza az egyes országokat és az egyes országok állampolgárainak él etét, nemcsak a hívőkét, hanem az ateisták életét is, abból indul ki, hogy amikor próbálja a ma liberálisabb felfogás - amely nemcsak Magyarországon és a volt szocialista utódországokban, hanem egész Európában dívik, az a szemlélet, hogy az egyén jósága, a z egyén szolidaritása majd úgyis meggyőzi az embertársak iránti szolidaritás iránt, és gyakorlatilag elég egyéni értékeket felmutatni, és nem kell a közösség ereje. Épp II. János Pál figyelmeztetése és a keresztény tanítás, amelyben az egyik legfontosabb i ge, hogy "elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket", épp a közösség erejét mutatja. Az egyháznak és azoknak a pártoknak és erőknek, akik például most a Vatikán és a Magyar Köztársaság közötti megállapodást nem akarják elősegíteni, mondjuk: gyak orlatilag a közösség ereje épp ott mutatkozik meg, hogy az egyház nemcsak egy földi intézmény, hanem - mint ahogy itt is hallottuk - gyakorlatilag a közösség erejébe közösségi szolidaritást tud elvégezni. (8.40)
