Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítvány kiegészítő költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
262 A felsoroltak eredményeképpen a korábbi 810 milliós sertésállományhoz képest ma Magyarországon 55,5 milliós ser tésállomány van, de ennek a termelési mutatói is nagyon rosszak. Mint 15 évig állattenyésztésben dolgozó ember mondom, hogy vészesen rosszak és a nyugateurópai országok átlagaihoz képest is már nagyon gyengék a korábbi híres magyar sertéstenyésztési, hiz lalási mutatók. Csak egy példát: a szaporasági teljesítmények mintegy 20 százalékkal, a fajlagos takarmányfelhasználás egymásfél kilogrammal csökkent, a napi súlygyarapodás 200300 grammal gyengébb a nyugateurópai átlagoknál. Tehát vészes romlás indult m eg. Ami különösen tragikus, az az, hogy a sertéslétszámon belül is elsősorban a kocalétszám csökkent az utóbbi időszakban is nagyon számottevően. Azon belül a körülbelül 40 százalék körüli kocautánpótlás helyett csak 57 százalékos a minőségi, tehát tenyés ztelepről származó tenyészkocasüldőbeállítás. Körülbelül 20 ezer kannal termékenyítik a kocákat Magyarországon. Ha mondjuk, mesterséges termékenyítés lenne, akár kétezer kan is elég lenne. Természetesen nemcsak mesterséges termékenyítés van - akár NyugatEurópában is , tehát nyilván itt is még nagyon sokáig szükség lesz tenyészkanokra, de zugkanokra, amelyek szintén sajnos évek óta terjednek az országban, természetesen nincs szükség, mert előbbutóbb minőségi romlást eredményeznének. El kell mondani, hogy a vágóhídtermék minősítési rendszere, amely évekkel ezelőtt bevezetődött, nem teljes körű a vágóhidakon. A vágóállat árának nincs húzóhatása az ágazatra, sőt a bővített újratermelést egyáltalán nem biztosítja. Korábban a gabonahús ve rtikumnak egyik kulcspontja volt a sertéshústermelés és sertéshúsexportunk, amely mellett a belföldi húsfogyasztást említem, hisz korábban egy évre egy magyar ember 4344 kiló sertéshúst fogyasztott, ez most már 27 kilóra lecsökkent, tehát bő egyharmadával csökkent, ennek nyilván elsősorban anyagi okai vannak. Amíg ilyen gazdaságitársadalmi viszonyok lesznek, nem is várható, hogy növekedjen, sőt az előrejelzés szerint még egy enyhe csökkenés folytatódik tovább. Tehát logikus, hogy csak minőségi termeléssel lehetne segíteni, ami exportra segítené a meghízlalt sertéseket. Igen ám, de a probléma a következő! Ha a magyar sertéságazat csak féligmeddig használná is ki a kapacitását, a magyar adottságoknak megfelelően legkevesebb 6,57 millió sertésre lenne szüks ég, hogy megbízhatóan, hullámzásmentesen, a sertésciklust kiküszöbölve tudnánk biztosítani a belső fogyasztást, tehát hogy ne kelljen külföldről behozni, mert sajnos arra is voltak példák az elmúlt években, és ha így alakul, akkor lesz is reális lehetősége , hogy újra importsertés jöjjön az országba. Pedig kiváló adottságaink vannak, hiszen a gabonatermesztés tekintetében az előrejelzés szerint most is körülbelül 7 millió tonna kalászos gabona várható. Ha ez nem lesz felhasználva, a többsége nem lesz felhasz nálva a magyar állattenyésztésben, akkor ennek vészes következményei lesznek. Mi a másik probléma, amely miatt e késői órában a napirend után szólok? Az első négy hónapban 57 ezer kis súlyú malac és süldő, utána május 1je és 15e között újabb 27 ezer dara b malac és süldő ment exportra. Mint tudják, NyugatEurópában, Hollandiában, Spanyolországban sertéspestis volt, és emiatt korábban főleg a holland malacexport megszűnt. Emiatt nagyon jó áron, megközelítőleg 650 forint körüli kilónkénti áron adták el, vitt ék ki Magyarországról az exportmalacot. Ennek viszont lehet tragikus következménye. Természetesen örülünk annak, ha a gazdáknak jó, akik az előző években gyakorlatilag kínlódtak, mert az előző időszakokban semmi nyereség nem volt, egy forint nyereség nem v olt a sertéstartáson, a sertéshízlaláson, tehát hogy el tudták volna adni jó áron a malacot. Igen ám, de ennek akár már októberben komoly következményei lehetnek, ha ez folytatódik, mert információim szerint tovább folytatódik ez a malac- és süldőexport. T ehát most már jóval több mint százezer ment ki az országból, és még egyszer mondom, ennek októberben és novemberben vészes következményei lehetnek. Ezért több szakember javasolta, javasolja ezt a kiegyenlítő befizetést, ezt a lefölözést, hogy most a malac- és süldőexportnál van úgymond extra profit. Ezt adják vissza, tehát természetesen ne vigyék el más területre, hanem a sertéságazatban maradjon az az összeg, és azt a sertéshízlalásra fordítsák, mert takarmány van.
