Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP):
254 ez más téma. Erről a falusi embernek egészen más az ítélete, mint önnek, ne vegye rossz néven! Ezt a beszédemben is elmondtam, hogy aki a falu világában állandó, éves, folyamatos alkalmazottja valakinek (Az elnök a pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , annál más a helyzet, mint annál, aki csak időnként egykét napra beugrik. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Brúszel László képviselő úrnak, MSZP, akit Mádi László képviselő úr követne. DR. BRÚSZEL LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány nagy missziót teljesített és teljesít akkor, amikor az Országgyűlésnek benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, amely bár nem hosszú, mert 12 szakaszból áll összesen és mintegy 42 bekezdésből, de annál fontosabb területet próbál szabályozni. A misszió nemcsak jelentős, hanem eléggé bonyolult is, mert azt gondolom, ahogy itt az előzőekben is szó esett róla, bizony a foglalkoztatáspolitikában egy olyan részterületet próbál szabályozni a törvényjavaslat, a mely részterületet nagyon kellene már évek óta valamilyen szabályok alá venni. Ez rendkívül nehéz, mert egy sajátos foglalkoztatási helyzetet képez, és nem lehet ugyanazokkal az eszközökkel, módszerekkel, szabályokkal a törvényesség felé terelni, mint adot t esetben egy tartós foglalkoztatási jogviszonyt. A törvényjavaslat ugyanakkor azért is igényel bonyolult szabályozást, mert a foglalkoztatási viszonyban, az alkalmi foglalkoztatási viszonyban egy olyan helyzetet kell szabályozni, amikor az egyik felén van a munkáltató, aki, mondjuk, lehet egy kistermelő vagy őstermelő, a másikon pedig egy munkanélküli vagy éppen semmilyen munkaviszonyban nem álló. Valami olyan közös érdeket kell megtalálni, ami azért találkozik az államnak azzal az alkotmányos érdekével is , amit úgy hívnak, hogy közteherviselés. A törvényjavaslat is azzal kezdi, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher egyszerűsített módon történő megfizetése érdekében alkotná az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot. Tehát amiről korábban is szóltak, ne m az itt a helyzet, hogy eddig nem lévő terhet, eddig nem lévő kötelezettséget próbál most szabályozni, hanem arról, hogy a foglalkoztatások esetében eddig is kellett volna - mint ahogy az egyébként a hatályos törvényben benne van - társadalombiztosítási t erheket vagy éppen adóterheket fizetni, csak valamilyen oknál fogva ez többékevésbé elmaradt. Ezt az igényt egyébként nemcsak a kormány, hanem éppen maguk a kistermelők is megfogalmazták nemrég - tehát a szabályozási igényt , sőt, a másik póluson lévők i s, maguk a munkavállalók. A kérdés akkor tehát csak az, hogy vajon ez a törvényjavaslat jól próbáljae szabályozni az alkalmi foglalkoztatást, jó eszközöket, jó módszereket talále ehhez, és megfelelő mértékben próbáljae a közterheket az adott körre terít eni. Ehhez kapcsolódóan engedjék meg, hogy néhány gondolatot elmondjak, a saját véleményemként is megfogalmazva, ami mindenképpen a törvényjavaslat jobbítását célozná. Az imént szóltam a törvényjavaslat céljáról, de a célt lehet egy kicsit másképp is fordí tani, nevezetesen: vajon mit is szolgálna akkor valóságosan a törvényjavaslat? - szerintem három dolgot biztosan. Az egyiket abban jelölném meg, hogy az eddig bizony sötétben vagy a feketegazdaságban lévő foglalkoztatást - most mindegy, hogy milyen oknál f ogva következett ez be - megpróbálja egy kicsit a világosabb rész felé húzni, ha szabad ezt mondani, ha nem is kifehéríteni, de legalábbis a fehérebb világ felé húzni. (21.30) A másik: a foglalkoztatáshoz megfelelő biztonságot adni mind a munkáltatónak, mi nd a munkavállalónak. Tehát ne kelljen napról napra szembenézni az alkalmi munkáltatónak és a
