Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Reinhard Freiherr von Schorlemer által vezetett Bundestag külügyi bizottsága tagjainak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GAÁL GYULA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
21 rendkívüli. Mi magunk fegyelmezetten - és mindig fegyelmezetten - tudomásul vesszük az Alkotmányb íróság döntését, és amit kell, időben fogjuk korrigálni; nem biztos, hogy tökéletesen sikerül, de azt hiszem, az alkotmányos keretek ma már adottak ennek az elvégzéséhez. Szabadjon egy megjegyzést tennem Csépe Béla képviselőtársamnak. Amikor a Bokroscsoma gnál nagy örömmel üdvözölte az Alkotmánybíróság szerzői jogdíjakkal kapcsolatos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) döntését, most ugyanolyan örömmel támogatta azt is, hogy a szerzői jogdíjakat (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét .) meg lehet tbztetni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Gaál Gyula képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetőhelyettesének. GAÁL GYULA (SZDSZ) : Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Furcsán alakul a po litikai köznyelv itt a parlamentben; én most már nem is hallok ellenzéki felszólalóktól olyasmit, hogy a kormánytöbbség bármit megszavazna, törvényeket hozna ez a parlament. Csak azt hallom, hogy a kormány áterőltet egy javaslatot, kormányzati arrogancia v an - azt gondolom, hogy nem; mindenki végzi a maga dolgát. Attól, hogy az ellenzék természetesen nem támogat bizonyos javaslatokat, még a kormánytöbbség mindenkori felelőssége, hogy elfogadjon törvényjavaslatokat, és a Ház működőképes maradjon. Miért fogad ta el ezeket a javaslatokat? Az volt a célja az említett társadalombiztosítási jogszabálymódosításoknak, hogy arra a problémára, miszerint finanszírozási gondok vannak a társadalombiztosítási kasszában, olyan megoldást találjon a kormány, amely nem adóeme léssel, nem járulékemeléssel, hanem igazságosabb közteherviseléssel próbálja betömni a hiányokat a kasszában. Ilyen kérdésnek lehet tekinteni az itt felmerülő ügyek jelentős részét. Itt szeretném azt is világossá tenni, amit ellenzéki hozzászólók elmulaszt ottak megtenni: az Alkotmánybíróságon megtámadott jogszabályhelyek, intézkedések többségét az Alkotmánybíróság helyénvalónak, az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek érezte. Egy kisebbségnek adott helyet, a kifogások töredékének, amikor néhány rendelkezést me gsemmisített. Az, hogy például társadalombiztosítási járulékot kell fizetni osztaléktípusú jövedelmek után, alkotmányellenesnek bizonyult az alkotmánybírósági próbán; ugyanakkor nyilvánvalóan a közteherviselés igazságosabb módját célozta a kormány, amikor azt mondta, hogy például tízezer forintos tőkével alapított betéti társaságból ne lehessen egy évben több millió forint osztalékjövedelmet kivonni tbjárulékmentesen. Az Alkotmánybíróság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) határoza tából az következik, hogy lehet tízezer forintnak több millió forint hozadéka egy évben. Ezt a kormánytöbbség tudomásul fogja venni, igazodni fog hozzá (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , de a cél továbbra is az, hogy igazságosabb közteherviselés valósuljon meg az országban. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvé nyalkotás nehézsége a felvetett problémakörben tulajdonképpen abból fakad, hogy nem egyszerűen csak az alkotmány szövegét kell tekintetbe vennünk - ez még viszonylag az egyszerűbb feladat , hanem értelmezni szükséges a különböző alkotmányi rendelkezéseket konkrét esetekre. Nyilvánvaló, hogy erre az értelmezésre az Alkotmánybíróság jogosult. Világosan látszik e kormány működéséből, de a megelőző kormány működéséből is, hogy bizony elég gyakran előfordul, hogy az Alkotmánybíróság értelmezése nem pontosan az, mint ahogy a törvényhozás feltételezte.
