Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 17 (285. szám) - Dr. Homoki János (FKGP) - a miniszterelnökhöz - "Az FM-hivatal miért engedi földosztás helyett fosztogatni a Csépai Tiszamenti Tsz területén alakult földkiadó bizottságot?" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter:
179 kell választani. Ennek ellenére ezen túlmenően még két bizott ságot választottak. A vezetők önmagukból csúcsbizottságot jelöltek ki, úgy, hogy mind a háromszor a 17 fő döntési joga, saját érdekérvényesítése megmaradjon. Érdekeiknek a törvényben rögzített kötelező földkiadási sorrend nem felelt meg. Ezzel szemben állá sfoglalást kértek az FMhivataltól, és saját bevallásuk szerint 1993 augusztusában kezdték meg az érdemi munkát. A JászNagykunSzolnok Megyei Főügyészség 1994. február 15én kelt iratában megállapította, hogy a bizottság összetétele törvénysértő, egyidejű leg új földkiadó bizottság választására részaránytulajdonosi közgyűlést kezdeményezett. Végrehajtása nem történt meg, mivel a helyi hatalmasságok érdekeit veszélyeztette. A földkiadó bizottság 1996. december 3án kifüggesztett hirdetménnyel - az 1993. évi II. törvény 9/A § (1)(4) bekezdésében foglalt szabályozás ellenére - úgynevezett részaránytulajdonosi közgyűlést hívott össze december 4ére, ellentétben a törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Ennek eredményeképpen eleve kizárta több száz jogosul t részaránytulajdonos részvételét a közgyűlésen. Kérdezem miniszter úrtól: A törvénysértések sorozata miatt mit kíván tenni a kormány, a tárca a kisemmizett részaránytulajdonosok érdekében? Véleményük szerint kit terhel a felelősség az intézkedések elmar adása miatt? Még a jogtalan telekkönyvezés előtt várhatóe intézkedés a törvénysértő határozatok megsemmisítése tárgyában? Várom miniszter úr válaszát. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Megadom a szót Nagy Frigyes földműv elésügyi miniszter úrnak. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Parlament! Képviselő úr interpellációjának első felében úgy fogalmazott, hogy a földkiadó bizottságok nagy része a törvény előírásait b e nem tartva, a helyi hatalmi manipulációk, korrupciók, visszaélések melegágya lett, azok eszközévé vált. Engedjék meg, hogy a parlament színe előtt védelmembe vegyem a földkiadó bizottságokat. (Taps a kormánypárti padsorokból.) Azok nagy része tisztessége s ember volt, aki megpróbálta a kárpótlást a maga módján, társadalmi munkában, szerény költségtérítéssel végrehajtani. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült százszázalékosan. Az interpelláció további részére a következőt tudom válaszolni: A Csé pai Tisza menti Mgtsz területén alakult földkiadó bizottság működésével kapcsolatos interpellációjában leírtak véleményem szerint félretájékoztatáson alapulnak, és ezért néhány dolgot tisztázni szeretnék. 1. A részaránytulajdonú földterületek esetében a f öldkiadó bizottságok nem földosztást hajtottak végre, hanem földkiadást. Fosztogatni nem lehet őket, mert jelentős részük már régen megszüntette tevékenységét. Azt is tudjuk, hogy a parlament az elmúlt év végén mandátumukat megszüntette, tehát jelen időben nyilatkozni erről a kérdésről nem indokolt. 2. Az FMhivataloknak nem kellett jóváhagyniuk a földkiadó bizottságok határozatait, mivel a földkiadó bizottságok felett felügyeleti jogkört sohasem gyakoroltak. Jogkörük a földkiadó bizottsági határozatok elle n benyújtott fellebbezések elbírálásánál volt, ott is csak korlátozott. 3. Minden szövetkezet működési területén csak egy földkiadó bizottság alakult. Mivel egy földkiadó bizottság működési területéhez általában több település is tartozott, a nevezett törv ény 2. § (4) bekezdése lehetőséget biztosított munkacsoportok létrehozására. A munkacsoportokon belüli létszámot nem korlátozták.
