Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. június 16 (284. szám) - Reinhard Freiherr von Schorlemer által vezetett Bundestag külügyi bizottsága tagjainak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - MÉCS IMRE, a honvédelmi bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
14 Tisztelt Elnök Úr ! Tisztelt Ház! Nagy sajnálattal hallja nemcsak a parlamentnek ez a szárnya - nemcsak a pártom, a Magyar Demokrata Néppárt , hanem meggyőződésem szerint az országban felelősen gondolkodó és a külpolitika iránt érdeklődést mutató társadalom azt, hogy egy o lyan alapvetően közös össznemzeti ügyben, mint az euróatlanti integráció, mint a NATO, a békebontásra sor került ebben a Házban ma délután is. Nem elég ezt a nemzeti egységet hirdetni, nem elég szavakban szorgalmazni, ezt tettekben kellene, és remélem, ho gy sokan vannak, nemcsak a parlamentben, hanem az országban és az országon kívül is, akik emlékeznek arra, hogy a külpolitikai, biztonságpolitikai kérdésekben az előző kormányzat milyen jóhiszeműen törekedett arra, hogy közös állásfoglalásokra kerüljön sor , közös politikát alakítsunk ki, közös hangon beszéljünk. Szintén hét évvel ezelőtt volt a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének utolsónak bizonyult ülése, ahol Antall József mondta el azt a programot, hogy egész Európa szövetségesei szeretnénk lenni. De az európai demokráciák gyakorlatát figyelve láthatjuk, hogy a külpolitika nagy kérdéseiben a pártok, a kormány és az ellenzék félreteszik a belpolitikai indíttatású vitákat. Én mindig örültem, ha erre készség volt. Nyugodtan, felelősséggel állít hatom, hogy az ellenzék minden kérdésben szívesen hallgatta volna meg a kezdeményezést. Nem biztos, hogy a hétpárti egyeztetések a legfontosabbak, de azért megjegyzem, hogy ilyen kísérlet nemigen történt, legfeljebb kész tényekről tájékoztattak bennünket. Azt szeretném a NATOcsatlakozás kapcsán is, hogy térjünk vissza erre a kísérletre. A világ tapintatosan hallgatott a fenntartásairól az elmúlt években; örülök (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) , hogy a fenntartásokat félretehették - ne ássuk ki a csatabárdot! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, a honvédelmi bizottság elnökének. MÉCS IMRE , a honvédelmi bizottság elnöke : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! 39 évvel ezelőtt vezették ki Magyarország törvényes miniszterelnökét és legközelebbi munkatársait, a honvédelmi minisztert, és végezték ki őket. Ezen a napon valóban csak a nemzeti egységről szabad beszélnünk. Én kizárólag azt kív ánom kihámozni mindabból, ami itt elhangzott, ami az egység felé mutat. Nemrég találkoztunk a Bundestag külügyi bizottságának küldöttségével, ahol azt állítottuk és bizonyítottuk, hogy Magyarországon nemzeti egység és konszenzus van az euróatlanti integrá cióval kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy az igazat, a tiszta igazat mondtam. Éppen ezért örömmel üdvözlöm a honvédelmi bizottság elnökeként is, '56osként is, szabaddemokrata képviselőként is Szájer József konstruktív javaslatát, amely beleilleszkedik egy s orba - ahogy Jeszenszky Géza és mások is mondták , amely során haladunk vissza Európába, ahová mindig is tartoztunk. Hadd említsem meg, hogy az előző ciklusban hatpárti konszenzussal hoztuk létre a biztonságpolitikai alapelveket, a honvédelmi alapelveket, a honvédelmi törvényt szinte egyhangúlag fogadtuk el, és úgy gondolom, hogy e konszenzusszellemnek kell tovább haladnia, és ennek egyik kovásza és műhelye éppen a honvédelmi bizottság lehet, ahol talán a legtöbb konszenzus létrejött a ciklus idején. Ezért örömmel üdvözlöm Szájer József frakcióvezető úr javaslatát, kezdjünk hozzá, illetve folytassuk a munkát, üljünk össze, és ennek műhelyéül - azt hiszem, közös akarattal, a honvédelmi bizottság valamennyi tagjával - felajánlom a honvédelmi bizottságot. Kösz önöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót SzentIványi István frakcióvezető úrnak, SZDSZ. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) :
