Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a belügyminiszterhez - "Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1107 lehetővé. Csongrád megyében, ahol egyébként is kirívó állapotok ural kodnak, 25 millió forintot állítottak be e célra. Ez rendkívül nagy összeg. A törvényhozás időszakában ismertetnem kell, hogy valamennyi, nem megyeszékhelyi, megyei jogú város támogatta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az elsőfokú illetékü gyi eljárás kerüljön a megyei jogú városok polgármesteri hivatalához, hiszen az mind a személyi, mind a dologi kiadások körében megtakarítást eredményezett volna, és ők természetesen nem élnek ilyen érdekeltségi hozzájárulásokkal. Kérdéseim: Mi a véleménye a tárcának az érdekeltségi hozzájárulásról, indokoltnak tartjae ennek fönntartását? Miért kell támogatni ilyen rendezetlen módon a megyék szerepének erősödését a megyei jogú városok autonómiájának korlátozása mellett? Tulajdonképpen a következő kérdés az elkövetkezendő költségvetési törvény meghozatalához csatlakozik: Milyen lehetőségeket lehet még látni a megyei jogú városok autonómiájának csorbítására, akár pénzügyi, akár a Belügyminisztérium törvényhozási gyakorlatában? Várom államtitkár úr válaszát. ( Isépy Tamás tapsol.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm, képviselő úr. Az interpellációra Világosi Gábor államtitkár úr válaszol. DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársam! Elöljáróban sze retném hangsúlyozni, hogy a kormány és a Belügyminisztérium vezetése tiszteletben tartja, és tiszteletben kívánja tartani a jövőben is az önkormányzatok autonómiáját, ide értve a megyei jogú városokét is. Az ön állításával ellentétben nincsenek olyan törek vések, amelyek az önkormányzati önállóság csorbítására irányulnának. Rátérve az illetékszabályokat érintő kérdésére: a képviselő úr a benyújtott interpellációjában egy kissé egyoldalúan értelmezi a költségvetési törvénynek az illetékekre vonatkozó szabályo zását, nevezetesen a megyék és a megyei jogú városok közötti illetékbevételmegosztást, illetve az ahhoz kapcsolódó költségeket. A képviselő úr további jogi szabályozást igényel arra az esetre, azzal az indokkal, ha az érintett önkormányzatok nem állapodna k meg az illetékkiszabással és beszedéssel kapcsolatban felmerült költségekről. Álláspontom szerint ilyen szabályozás szükségtelen. Egyrészt ugyanis a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló törvény kimondja, hogy a bevételből részesedő megyei jogú város ez év február 1jéig köteles volt megállapodni a megyei önkormányzattal a felmerülő költségek viseléséről - ezt a képviselő úr is említette. A jogszabály arra is kitér, hogy a megállapodásnak mit kell tartalmaznia. Másrészt arra az esetre, ha m egállapodás az említett határidőig nem születik, akkor a költségvetési törvény értelmében a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költség biztosítására visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevételt, és itt további szabályozás tárgyát képezi, hogy milyen összegekkel csökkentve, illetve milyen arányban lehet ezt megtenni. A szabályozás tehát adott. Téved a képviselő úr, amikor azt állítja, hogy ebben az esetben a megyei főjegyző visszatarthatja a megyei jogú várost m egillető illetékrészt, vagy az általa önhatalmúlag megállapított költségek levonásával utalja át az illetékhányadot. Ugyanis a költségvetési törvény egyértelműen kimondja, hogy megállapodás hiányában a költségarány megállapításánál az előző évi tényszámoka t kell figyelembe venni. Tehát nem lehet önhatalmú döntés kérdése, mert az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni abban az esetben, ha ez a megállapodás február 1jéig nem jött létre. A képviselő úr második kérdésére áttérve: közismert tény, hogy a p énzügyi igazgatásban dolgozók - ide értve az állami adóhatóságot vagy az önkormányzati adóhatóságokat is - bizonyos juttatásban, úgy is fogalmazhatnék, hogy többletjuttatásban részesülnek. Az állami adóhatóságnál dolgozók úgynevezett mozgóbért kapnak a fel tárt és beszedett adóhiányok után, a helyi önkormányzatoknál ugyancsak adott a lehetőség. A lehetőség, hogy az adókkal és illetékekkel
