Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a belügyminiszterhez - "Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP):
1108 foglalkozó köztisztviselők ösztönzésül, valamint e munka speciális jellegének ellentételezéséül anyagi juttatásban részes üljenek. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az ilyen jellegű kifizetések nem kötelezőek. A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény 45. §a ugyanis ezt a kérdést úgy szabályozza, hogy a helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony be szedésének, illetőleg alkalmazásának elősegítésére a saját adóbevétele, valamint a beszedett illetékekből az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit. Kiemelném tehát ismételten, hogy szabályo zhatja, azaz lehetőséget ad a jogalkotó, nem pedig kötelezettséget. Tehát itt egy diszpozitív szabályról van szó. A kérdésnek azt az oldalát vizsgálva, hogy az érintett köztisztviselők számára mi képezi az érdekeltségi alap forrását, a képviselő úrnak az a z állítása, hogy ezeket kizárólag az illetékfizetésből befolyó összegből fizetik ki, nem felel meg a tényeknek. Ugyanis valóban az illetékügyintézők munkavégzésén múlik az illetékek beszedése és az illeték mértéke, ugyanakkor pedig természetesen törvényil eg meghatározott; de a kettő nem zárja ki egymást. Az, hogy meghatározott a mérték, még nem jelenti azt, hogy az automatikusan befolyik. Az adóknak a mértéke is meghatározott, az érdekeltséget ott ön mégsem vonja kétségbe. A megyei önkormányzatok által e t árgyban hozott rendeleteket áttekintve egyértelműen megállapítható, hogy illetékérdekeltségi alapot kizárólag az illetékügyintézők által feltárt többletbevételekből, az ezekhez kapcsolódó bírságokból, illetve a késedelmi pótlékból képeznek. Úgy vélem, hog y megválaszoltam a képviselő úr kérdéseit. Kérem, fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm államtitkár úrnak. Kérdezem dr. Rapcsák András képviselő urat, elfogadjae a választ. DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm a választ, államtitkár úr. Meggyőződhettünk arról, hogy onnan nézve más a törvény, mint lentről nézve. El fogom majd önhöz juttatni Csongrád megye főjegyzőjének a levelét, melyből egyértelmű en kiderül - és megvizsgálva a törvényt, egyértelműen kiderül, ellentétben azzal, amit államtitkár úr mondott , egy szélső esetben annyi érdekeltségi hozzájárulást állapíthat meg a megye, amennyit éppen akar. Ha kell, az egész illetékbevételt visszatartha tja, és nincs a megyei jogú városnak beleszólása. Ez az első, amit el kell mondanom. Sajnos, ez tisztázatlanság. A másik dolog maga az érdekeltségi hozzájárulás kérdése. Valóban igaz, hogy hozhat ilyen rendeletet, de nem kötelező. Ez természetesen vonatkoz ik a tisztségviselőkre, polgármesterekre, a megyei közgyűlés elnökére is. Kérdezem államtitkár urat: a szép polgármester kap érdekeltségi hozzájárulást, a csúnya nem, mert annál rosszabbul folyik be az adó vagy az illeték? Szóval, ez így nem működik. Ez íg y nem működik, ez így nem szabályozott kérdés! Itt arról van szó, hogy egy adott önkormányzati, települési bevételt, jelen esetben az illetékbevételt rendeleti úton hozzárendeltük a megyéhez, oly módon, hogy nem kötelessége visszajuttatni az önkormányzatna k, mert nem szabályozott módon állíthatja be a költségeit, illetve az úgynevezett értelmezhetetlen részesedését. (Megszólal egy rádiótelefon.) Végtelenül sajnálom, államtitkár úr - különben is szól itt valakinek a telefonja, tehát sürgős lehet a válaszom befejezése , nem tudom így elfogadni ezt a válaszát. Kiegészítem még azzal, hogy természetesen el fogom juttatni Csongrád megye főjegyzőjének a levelét, és örülök neki, ha államtitkár úr értelmezése szerint nem annyit tarthat vissza a megyei önkormányzat az illetékbevételekből, amennyit jónak lát, és nem annyit állít be érdekeltségi alapnak, amennyit jónak lát, ha nincs megállapodás.