Országgyűlési napló - 1997. évi nyári rendkívüli ülésszak
1997. július 15 (293. szám) - Dr. Rapcsák András (KDNP) - a belügyminiszterhez - "Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP):
1106 Nem válaszolt arra - bár arra kitért, hogy nem szándékoznak veszteséget okozni a Molnak , hogy ha ez túlszállítás, akkor az újabb veszteség hogyan kezelődik a Molnál. Nem érintette válaszában egyáltalán azt, hogy ez hogyan befolyásolja hosszú táv ú energiastratégiai érdekeinket. Magyarul: egyetlen általam feltett kérdésre sem válaszolt. Ezért úgy érzem, talán nincs is mit elfogadni. Természetesen formálisan az ön válaszát semmilyen módon nem lehet elfogadni, mert egyáltalán nem válaszolt egyetlen kérdésre sem, amit én feltettem. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Ki mondom a határozatot: az Országgyűlés 153 igen szavazattal, 46 ellenében, 16 tartózkodással a miniszteri választ elfogadta. Most visszatérünk az iménti, dr. Rapcsák András úr interpellációjára. Valóban adminisztratív hiba folytán nem került sor az interpel lációk közötti cserére. Ezért most kérésének megfelelően a 75ös számú interpellációra kerül sor. Dr. Rapcsák András (KDNP) - a belügyminiszterhez - "Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása" címmel ELNÖK ( G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tehát dr. Rapcsák András úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, a belügyminiszterhez nyújtott be interpellációt "Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása" címmel. Megadom a szót dr. Rapcsák András úrnak. DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP) : Köszönöm, elnök asszony, s egyben köszönöm, államtitkár úr, a fáradozást is. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az illetékügyben eljáró hatóságokra vonatkozó rendelkezéseket a parlament '96ban akként módosította, hogy "az il leték kiadásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon, ha a törvény másként nem rendelkezik, a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyékbe n megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője jár el." Az érvényes költségvetési törvény úgy rendelkezik, hogy az illetékbevételből részesedő megyei jogú város legkésőbb '97. február 1jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a te rületén beszedett illetékekkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. Nem rendelkezik azonban a szabályzat és a törvény a tekintetben, hogy mi történik akkor, ha nem történik megállapodás. Nem rendelkezik és nem ismeri kvázi az érdekeltségi hozzájár ulás fogalmát. Mi is az az érdekeltségi hozzájárulás? Milyen munkavégzés ellenében kapják az illetékesek az érdekeltségi hozzájárulást? Tudniillik itt arról van szó, hogy az illetékek mértéke törvényben meghatározott, az illetékfizetésből befolyó összeg na gysága nem azon múlik, hogy hogyan végzik az adott köztisztviselők a munkájukat, hanem azon, hogy a törvény mit határoz meg illeték vonatkozásában. (15.20) Természetesen én nem azért szólok, hogy a közismerten alulfizetett köztisztviselők kevesebb bérezésb en részesüljenek, hanem olyan extrém helyzet állt elő, amely a választott tisztségviselők tekintetében, a megyei önkormányzatoknál, a főjegyzők tekintetében 34 milliós kifizetéseket tesz
