Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
2776 Több képviselőtársam neve szerepel a m onitoron, kérném jelezni, hogy ki kíván kétperces időtartamban szólni. Megadom a szót kétperces hozzászólásra Ungár Klára képviselő asszonynak, SZDSZ. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mi itt az elmúlt fél órában, egy órában azt gondolom, hog y elég jól bemutattuk, hogy nem ellenzék és kormánypárt között folyik a vita a dohány, illetve az alkohol reklámok és azok tilalma ügyében... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő asszony, megjegyzésem általános érvényű volt. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : É n meg egészen konkrétan mondom, hogy ez egy olyan téma, ami pártállástól függetlenül osztja meg a képviselőket. Bretter Zoltán felszólalásához kapcsolódnék, támogatnám felszólását. Hegyi Gyula és Béki Gabriella is azzal a feltételezéssel élt, hogy a reklám ösztönzi a fogyasztást, illetve a reklám befolyásolja a fogyasztási szokásokat. (20.40) Ha megnéznénk olyan vizsgálati eredményeket, hogy fiatalok milyen környezetben és mikor szoktak rá a dohányzásra, akkor elég jól kimutatható, hogy hadseregben, családb an, egyetemi, főiskolai, egyáltalán iskolai környezetben. Tehát azt gondolom, tényleg érdemesebb lenne az igazi okok után kutatni, és nem a reklámot célba venni. Egyébként ha a reklámra fordítjuk az energiánkat, akkor a dohányzás elleni reklám lehetőségétő l is megfosztjuk magukat, ami nagyon nagy baj lenne, mert ha az elmúlt években változtak a szokások, akkor ez a dohányzás és alkohol elleni reklámoknak is köszönhető. Teljesen egyértelmű, mióta szabad reklámozni ezeket a termékeket, a fogyasztás mennyisége nem nőtt. Nemcsak az eladott áruk mennyisége nem nőtt - mert az sok esetben csak a legális, illetve a feketepiacon behozott áruk becslését teszi lehetővé , teljesen egyértelmű, hogy maga a fogyasztás sem növekedett, mióta szabadon lehet ezeket a termékek et reklámozni. Azt gondolom, itt nagyon sok nem dohányzó szólalt meg. Én dohányzó vagyok. De ha rá akarok gyújtani, sokkal inkább akkor akarok rágyújtani, amikor egy olyan vitán veszek részt, ahol teljesen reménytelen, hogy meggyőzzük egymást. Mindenesetre egy reklám nem juttatja eszembe, míg egy eredménytelen és parttalan vita sokszor eszembe juttatja, hogy rá kellene gyújtani. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZP. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Bretter Zoltán képviselőtársamat nagyon tisztelem, és kíváncsian hallgattam hozzászólását. Persze az a sugalmazás, hogy a reklám végül is senkit semmire nem ösztökél, eléggé meglepő és furcsa. Nem költenének több száz mil liárd forintot vagy dollárt a világon reklámokra, ha egyáltalán semmilyen ösztönző hatásuk nem lenne. Úgyhogy ezzel az érvvel én óvatosabban bánnék. A másik: képviselőtársam a klasszikus filmeket nyilván jobban kedveli, mint a modern mozit, de aki az ameri kai, hollywoodi filmek új iskoláját valamelyest ismeri, az tudja, éppen azért, mert felismerték a probléma súlyát, amerikai filmekben ma már elsősorban negatív figurák gyújtanak rá. Kifejezetten egy karakterjellemzés az, ha valaki dohányzik. Más dolog az, hogy az a fajta agymosás, amely Amerikában a filmekben többnyire megjelenik, a mi ízlésünktől idegen. Én nem jellemezném
