Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 7 (257. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP):
1967 Független Kisgazdapárt a módosító javaslatainak elfogadása után t udja csak maradéktalanul elfogadni a törvényt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem: kíváne még valaki felszólalni? (Nincs jelentkező.) Jelzés nem érkezett. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására későbbi ülésünkön kerül sor. A jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Most soron következik a jelzáloghitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/3652. számon, a bizottságok ajánlásait T/3652/1., 2. és 3. számokon kapták kézhez. Először az írás ban előzetesen jelentkezett képviselőnek adok szót, a Független Kisgazdapárt részéről Barkóczy Gellért úrnak. BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP) : Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívü l fontos lenne az ilyen jogszabály megalkotása, mert a földtulajdonosok és a földdel foglalkozók, továbbá a mezőgazdaságban tevékenykedők tekintetében olyan megnyugtató hitelrendszert alakítana ki, amely a földtulajdonosok és a földet hasznosítók részére m egnyugtató beruházási lehetőséget biztosítana. Tulajdonképpen a törvénytervezet is főként ebből a célból jött létre, de tartalmából és rendelkezéseiből az állapítható meg, hogy nem lesz alkalmas ennek a célnak a megvalósítására. Ismeretes, a mezőgazdaság t ermelőképessége olyan, hogy a befektetett beruházás rendkívül lassan, hosszú időn keresztül térül meg, és a mezőgazdaságban olyan, előre ki nem számítható körülmények is adódhatnak - például aszálykár, fagykár, jégkár vagy a piaci viszonyok változása , am elyek miatt a kockázat igen nagy. A nyugati államokban már régóta meghonosodott és alkalmazott eljárás az agrárszféra megfelelő finanszírozása úgy, hogy az a sajátosságoknak megfelelő legyen. A jelenlegi banki szférában lévő kamatterhek elképzelhetetlenné teszik azt, hogy a mezőgazdasági vállalkozó az érvényes banki kamatok alapján hitelt vegyen fel. Azon esetben, ha a jelzáloghitelintézet - megvalósulása esetén - olyan minimálisnak tűnő kamatkötelezettség mellett nyújt hitelt, amely kigazdálkodható, úgy a z eljárás célja pozitív lehetne. Tartok azonban attól, hogy ha még alacsonyabb kamatterhek mellett kerül is sor a hitelnyújtásra, a végső következmény az lesz, hogy a terheket finanszírozni nem tudó mezőgazdasági vállalkozó a földjét fogja elveszíteni a te rhek súlyossága miatt; ez pedig felveti azt a kérdést, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a termőföld megszerzésének tilalma miként alkalmazandó a hitelintézet tekintetében. Ezt próbálja feloldani a 31. §, amely rögzíti, hogy a termőföldről szóló '94. év i LV. törvény kiegészül azzal: a jelzáloghitelintézet végrehajtás, felszámolás során egyéves átmeneti időszakra a termőföld tulajdonjogát megszerezheti. Biztos vagyok abban, hogy azok a kisvállalkozók, akik hiteleket fognak felvenni, földjeiket el fogják veszíteni. A törvénytervezet ezek védelmére semmiféle garanciát nem nyújt. Szabad legyen elmondanom egy ma élő és aktuális példát! Itt van például a mezőgazdasági demonstrációk és a tüntetések ideje. (18.40) Miért is tüntetnek a termelők? Mert például több ek között vitatják és megkérdőjelezik az FM vagy a Pénzügyminisztérium és a többi illetékes - vagy éppen illetéktelen - minisztériumok és pártbeli nagyságok azon véleményét, amely a mezőgazdasági termények jövedelmének nagyságát
