Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 7 (257. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP):
1968 próbálják megállapítani. Od áig már eljutottak az előterjesztők is, hogy megértették, hogy a két nagy ágazatban, nevezetesen a növénytermesztésben csak maximum 15 százalék nyereség realizálható, persze ez is csak úgy, ha mezőgazdaságilag is átlagos normális évjárat köszönt a termelők re; az állattenyésztésben pedig elfogadott az 58 százalék közötti jövedelem. E két jövedelmi mutatónál magasabb százalékú kamatot pedig eléggé kockázatos felvenni, illetve ennek igénylője hasonlít ahhoz az emberhez, amikor valaki saját sírját igyekszik el őre megásni. Az tény, hogy a törvényjavaslatban szereplő és a jelzálog alapját képező vagyontárgyak nemcsak a föld, hanem egyéb vagyontárgyak is lehetnek, így amennyiben a hitelnyújtás az átlagnál kedvezőbb lesz, úgy az ügyeskedők egyéb ingatlanaik jelzálo gjogosultsága útján olyan kedvező kamatozású hitelekhez jutnak, amelyeket nemcsak az agrárszféra céljára lehetne és kellene hasznosítani. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban néhány konkrét megjegyzést kívánok fűzni a törvényjavaslat egyes rendelkezéseih ez. A jelzáloghitelezésre vonatkozó rendelkezés szerint, ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik, akkor a jelzáloghitelintézet azonnali hatállyal felmondja a hitelt, azonban ezt a felmondási jogot a javaslat korlátozni rendeli el. A korlátozás lényege az, hogy a hitelintézet a felmondás jogát csak arra az összegre érvényesítheti, amely a zálogtárgy csökkent értéke miatt áll elő. A törvényjavaslat nem határoz meg az összegre vonatkozó olyan szempontokat, melyek alapján megállapítható lenne az összeg nagyság a. A joggyakorlat során alakul majd ki erre vonatkozólag olyan irányelv, amely a jogkeresők számára eligazítást ad. Aggályosnak tekintem a tervezet 6. §ában foglalt azon rendelkezését, miszerint a jelzáloghitelintézet kikötheti, hogy a jelzáloghitel lej áratát megelőzően történő teljesítés esetén is meg kell fizetni az adósnak a teljes hiteldíjat. Ez a rendelkezés nem fogja ösztönözni az adósokat a tartozás korábbi kiegyenlítésére, amely úgy a nemzetgazdaság, mint a szerződő szereplők tekintetében egyarán t előnytelen. A fentiekben már utaltam arra, hogy a jelzáloghitelintézet megszerezheti az ingatlanok tulajdonjogát. Ezzel kapcsolatos a javaslat azon rendelkezése, mely rögzíti: a jelzáloghitelintézet kizárólag a pénzügyi szolgáltatásból származó veszte ség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlancsereügylet, továbbá az adós ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás során szerezhet tulajdonjogokat. Ehhez kapcsolódik az a rendelkezés, hogy az ily módon mint tulajdont megszerzett termőföldet egy éven belül, az egyéb ingatlanokat három éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni. Ezzel összefüggésben módosítani kívánja a javaslat a termőföldről szóló fent említett törvényt a következők szerint: a termőföldön alapított jelzál oggal rendelkező hitelintézet csak egyéves átmeneti időszakra szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. A polgári törvénykönyv rendelkezéseitől idegen és azzal összeegyezhetetlen a tulajdonjog ideiglenes megszerzésére vonatkozó szabály. Ezzel a korlátozó r endelkezéssel nem fogjuk tudni megakadályozni azt sem, hogy az adósok földje a banki szféra tulajdonába kerüljön. Ennek alapján feleslegesnek tartjuk ezt a rendelkezést. A zálogjog érvényesítése bírósági útra tartozik. A végrehajtásról szóló törvény lehető vé teszi, hogy az ingatlant a második sikertelen árverést követően a végrehajtást kérő a becsérték feléért, vagy ha több végrehajtást kérő van, a legmagasabb árat megajánló végrehajtást kérő az ingatlant átvehesse. Ebben az esetben az árverési vételár kifi zetése beszámítással történik meg. Az "átvétel" szó tulajdonváltozásra utal, vagyis arra, hogy a végrehajtást kérő árverési vételár címén tulajdonjogot szerez. A végrehajtási törvény 137. §a nem zárta ki az olyan értelmezést, hogy ezzel az átvétel és az á tvevő, végrehajtást kérő végrehajtási jogát a rangsor megelőző jelzálog megszűnne, éspedig a biztosított követeléskiegyenlítése nélkül. (Sic!) Ilyen gyakorlat tapasztalható már a végrehajtási eljárásokban, annak ellenére, hogy ez az értelmezé s a jelzálog jogosultságát megfosztja a kielégítési elsőbbségtől. Ennek alapján tehát az átvételre vagy az árverési vétellel való tulajdonszerzésre vonatkozóan meg kell állapítani, hogy csak akkor van lehetőség, ha a hitelező a rangsorban az előbb
