Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. március 3 (249. szám) - A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ):
969 egy frakcióban dolgozunk - vagy nemcsak azért van így , hanem azért, mert dolgoztunk a törvény előkészítésén is, és sok nagyon fontos dolgot azonos módon látunk. Ezt azért tartom most itt fontosnak megemlíteni, mert a területfejlesztésről beszélve szeretném kiemelni annak egy olyan ma létező hiányosságát, amit nagyon jó volna - először talán éppen itt, az Országgyűlésben - feloldani, de majd a politika minden szintjén, egészen a települési helyi politikáig is; mégpedig azt, hogy nagyon jó volna, ha a területfejlesztést közügynek éreznénk a Dunától keletre, nyugatra, a "Duna közepén", vagyis pontosabban Budapesten is, mert nagyon sokszor aggódva látom azt, hogy a területfejlesztés sokak szerint egyre inkább az elmaradott régiók magánügyévé válik, és néha bizonyos ellentéteket vált ki ez, akár itt a Házban, de más fórumokon is. Nagyonnagyon fontos pedig, hogy egyformán lássuk, hisz nagyon jól kel l tudni azt egy somogyi, egy zalai kis faluban éppúgy, mint egy szabolcsi kis, apró faluban, hogy a területfejlesztés nem csak egyegy országrésznek az ügye. Hisz mi a területfejlesztés célja? Egyrészt válságkezelés - válságtérségek, ha nem is egy egész or szágrész, de válságfalvak, válságtelepülések, válságkistérségek éppúgy vannak a Dunántúlon is, mint a Dunától keletre. A területfejlesztés célja a területi kiegyenlítő beavatkozás is, területi kiegyenlítésre is éppúgy sor kell hogy kerüljön az ország minde n egyes térségében, hisz ma már lassan pontosan az a paradox helyzet állt elő - hogy például a gázinfrastruktúrafejlesztést emeljem ki, mint ahogy a felszólalásokból is kitűnt , hogy vannak szabolcsi térségek, ahol talán jobban ellátottak már egyes terül etek gázzal, mint a mindenki által fejlett, nagy régióként ismert Dunántúlon. A területfejlesztés még egy célját szeretném megemlíteni, amiről bizony jó volna, ha több szó esne, ez pedig a területfejlesztés területgazdálkodási vonatkozása. A területgazdálk odásról ritkábban beszélünk, pedig ez az ország kis ország, és amikor gazdasági fejlődésről, gazdasági fejlődési pályára való állításról beszélünk, bizony tudnunk kell azt, hogy az ország minden egyes talpalatnyi földjére szükség van a gazdasági fejlődésün khöz; hisz - azt hiszem - jogosan tételezzük fel: minden térségnek van valami olyan erőssége, amire az országnak szüksége van. A területgazdálkodásra gondolva - már teljesen, abszolút független a régióktól , a területi erőforrások kihasználására kell terü letfejlesztési eszközöket felhasználni, és ez ilyen értelemben nem a Dunántúl vagy a Dunától keletre lévő országrész problémája. Még az elméleti gondolatoknál maradva, a területfejlesztés módszereiről, csak mintegy felsorolásképpen: a területfejlesztés edd ig bizony leggyakrabban alkalmazott módszere a tűzoltó jellegű válságkezelő beavatkozás volt. Mondhatom, hála istennek, ezen talán már túl vagyunk, elsősorban azóta mondhatjuk ezt, mióta megalkottuk a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvén yt, de azért azt tudni kell - még mindig előfordul, talán sokszor el sem kerülhető , hogy az országnak nagyonnagyon sok kára származott abból, hogy olyan helyekre kellett milliárdokat befektetni - erre használtam a tűzoltó jellegű kifejezést , amiről mi ndenki tudta, abból végül is területfejlesztés nem lesz, hanem csak válság, krízis elkerülésére használtuk. A tudatos területfejlesztést mi jellemzi? Jellemzi egyrészt a módszer- és eszköztárának a korszerűsége és annak az alkalmazása, a területfejlesztési koncepciók, programok készítése, a területfejlesztés jogi intézményrendszerének a kialakítása és megfelelő pénzügyi eszközrendszer működtetése. Ahogy mondtam, talán ma már szinte elmondhatjuk, a területfejlesztési törvénnyel végül is kialakult a területfe jlesztés jogi intézményrendszere, megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok. A megyei területfejlesztési tanácsok nagyon érdekes és fontos intézményei a területfejlesztésnek. Különösen a helyi politikában nagyon izgalmas látni azt, ahogy a kistérsé gek - de mondom, inkább kezdem a települések szintjén - tulajdonképpen olyan erőforrásokat tárnak fel, az ötletek olyan tárházával rendelkeznek... - most látszik igazán, amikor elkezdtek kistérségi programokban gondolkozni, amikor tagjai lesznek a megyei t erületfejlesztési tanácsoknak, és szinte azt lehet mondani, tényleg pezseg a megye tulajdonképpen attól, ahogy ezek a kis és nagyobb intézmények működnek.
